fbpx

Funkcionális gyerekétkeztetés szívvel lélekkel

Dénes Dóra családi konyhája

  • Étkezési tanácsadás
  • Tudástár
  • Rólam
  • Kapcsolat
  • Egyéb kategória Fenntarthatóság Tudástár Tudatos táplálkozás

    12 zöldség, gyümölcs, amiből inkább biót adj a babának!

    A hazai termékek tisztábbak, mint a más tagállamokból érkezett áru. Viszont a határértéket el nem érő növényvédő szerek maradványaira is figyelnünk kell, ha kicsiknek vásárolunk – állítja a vegyianyag-szakértő.

    Régebben úri huncutságként tekintettem a bio-boomra. Abban hittem, hogy ha a zöldségekben, gyümölcsökben van is egy kis permetmaradvány, az elhanyagolható hiba ahhoz képest, amennyire egészséges alapvetően zöldséget és gyümölcsöt enni. Aztán terhesen azon kaptam magam, hogy a bio boltban pilinszkázok, nem túlzás-e 800-ért a perui avokádó, amikor a piacon a spanyolt épp 180-ért adják.

    Elkezdtem téblábolni a bio kozmetikumok és ecetes felmosók előtt is, frissítgetni a szálló por koncentrátum adatait, és hagyni beszáradni a frozen cherry körömlakkomat inkább, mint hogy használjam. A hozzátáplálás kezdete újabb lendületettel hajtott a biopiac felé, később viszont, figyelve a témában megjelent cikkeket, már csak inkább a szezonon kívüli, az import és a notóriusan szennyezett zöldségeket és gyümölcsöket próbáltam elkerülni, de nem mindenáron és nem mindenből biót venni.

    Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét kértem meg, segítsen átlátni, kisgyerekeknek miből válasszunk inkább biót, mire figyeljünk, és hogyan kezeljük a zöldségeket, gyümölcsöket.

    “Az EU-ban rendszeres hatósági ellenőrzések alkalmával vizsgálják, hogy mely növényi minták tartalmaznak határérték feletti szennyeződést. Sajnos a csemegeszőlő és a sárgabarack is felkerült a listára, ahol a paprika, paradicsom, a fejes saláta, a retek és a bogyós gyümölcsök tartósan szerepelnek.”

    Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vizsgált hazai minták néhány százaléka tartalmaz csak határérték feletti szennyeződést, és tény az is, hogy a hazai termékek tisztábbak, mint a más tagállamokból érkezett áru. Viszont a határértéket el nem érő növényvédő szerek maradványai is veszélyesek lehetnek Simon Gergely szerint, ezt is érdemes figyelembe vennünk, ha gyerekeknek vásárolunk.

    A sok lúd esete

    “Sok terményben többféle peszticidek, növényvédő szerek maradványai is megtalálhatók kis mennyiségben. Egyes szerek pedig sajnos felerősíhetik egymás hatását” – és erre példaként az almát és körtét említette, amelyet többféle szerrel is kezelhetnek.

    A szakember két problémát emelt még ki. Egyfelől hogy a határértékek megállapításakor a gyerekeket nem veszik számításba, a másik pedig, hogy bár rákkeltőnek minősített permetszereket már nem használhatnak az uniós mezőgazdák, a hormonhatású szereket még nem kezdték kivonni. Ami a gyerekeket illeti, speciális a helyzet, több gyerekorvos is publikált már arról, hogy egyéves kor alatt a bélrendszer éretlen, és míg a felnőttek szervezetében az enzimek képesek kiküszöbölölni az egyes vegyszerek hatásait, addig a babák abszolút védtelenek például a nitráttal szemben.  

    A vegyszermentesben több a vitamin

    És itt el is érkeztünk a gyökérzöldség dilemmához. Amióta tavaly év elején egy kisbaba nitrátmérgezést kapott a piacon őstermelőtől vásárolt cékla miatt, a szülők tartanak a földben termett, alapvetően kémiai segítséget nem igénylő növényektől is. “Előfordul, hogy a gyökérzöldségekben olyan vegyszerek nyoma is kimutatható, amivel azokat a növényeket nem is kezelték. Ha ugyanis szennyezett a termőtalaj, abból a szennyeződéseket magukba tudják szívni”- állítja Simon Gergely.

    Ezért tehát ha biztosra akarunk menni, az első évben sárga- és fehérrépából, zellerből, karalábéból, pasztinákból, céklából, burgonyából, batátából próbáljunk vegyszermenteset választani. Amikor nálunk anno elkezdődött a hozzátáplálás, és a közösségi vásárlóhelyeken kezdtem keresni az öko gyökereket, meglepő tapasztalatom volt, ezek mennyivel tisztább ízűek, mint a piacon szerzett répafélék. A jól ismert kesernyés mellékíze egyiknek sem volt, és még csak vagyonokba sem kerültek.

    Arra pedig már több felmérés is utalt, hogy a vegyszermentesen termett zöldségek és gyümölcsök vitamin és ásványi anyag tartalma jelentősebb a vegyszerrel kezelt társaikéhoz képest.

    img_9648.JPG

    A hámozás és hőkezelés jót tesz

    Nitrát szempontjából a salátafélék és a leveles zöldségek is veszélyeztetettek, spenótból is jobb a vegyszermentes (a sóskát nem szokták említeni, de ezen logika alapján ide tartozik). Az őszi-téli szezon kincsei még a keresztesvirágzatúak, a karfiol, brokkoli, kelbimbó, és káposztafélék, amelyek nem szoktak szerepelni a szennyezett listán. A szezon slágere pedig, a sütőtök szintén a tisztábbak közé tartozik, főleg az itthoni fajták, például a nagydobosi kék, és babaételbe jellemzően amúgy is héj nélkül kerül, ahogyan a zöldborsó is.

    Arra ugyanis a vegyianyag-szakértő is kitért, hogy a hámozás és a hőkezelés elvesz valamennyit az adott zöldségben és gyümölcsben előforduló szennyeződésekből. A hozzátáplálás időszakában pedig a zöldségek jellemően hőkezeltek, az első évben a nyers uborka, saláta, paradicsom még nem is ajánlott. Itt tehát inkább a nyers gyümölcsökre lenne fontos ügyelni.

    Kis gazdaságok előnyben

    Általánosságban ha kis gazdaságból vásárolunk, esélyesebb, hogy tisztább zöldséget kapunk, mint a nagyüzemi termelők áruja. A veteményeskertet vegyszerek nélkül is gondozni lehet, csak rengeteg plusz munkát igényel. Anyósom például, akire rengeteg dolog miatt felnézek, egészen az utóbbi évekig bőségesen termő kertet gondozott, és minden hajnalban ápolta növendékeit: a krumplibogarakat egyesével szedte le a levelekről, a káposztalepke petéjét vizes ronggyal mosta le, a gyümölcsfákról letépkedte a fodrozódó leveleket. Rotált, kapált, gyomlált, metszett, szelektíven öntözött, hogy a gyom ne kapjon, összebarátkozott a levéltetveket tizedelő katicákkal, és ahol permetet igényelt valamelyik vetemény, ott csalánlevélből készített folyadékot vetett be.

    Rengeteg  kisebb gazdaság van országszerte, amelyek az ökológiai gazdálkodási követelmények alapján nem kapnak bio minősítést, mégis kíméletes és vegyszermentes termelést folytatnak, és termékeik nem kerülnek csilliárdokba. A közösségi vásárlóhelyek többek közt ezeket a kistermelőket fogják össze. Például ezeken az oldalakon érdemes körülnézni:

    Neked terem

    IttaSzezon

    Termelőtől

    Szimpla piac

    Szatyorbolt

    Termelői piacok Budapesten

    Termelői piacok az országban 

    img_9649.JPG

    Végül az okosságok rövidebben:

    • Ha lehet, az őszi szezon jóságai közül a következőkből válasszuk inkább a biót, vagy legalábbis vegyszermenteset: a zöldségek közül a salátafélékből, paradicsomból, paprikából, retekből, gyökérzöldségekből, burgonyafélékből, a gyümölcsök közül az almából, körtéből, szőlőből, és áfonyából, amíg még kapható.
    • Ha a hozzátáplálás első időszakát vesszük, biztonságokabb, ha almából, körtéből, barackból, sárgabarackból, szőlőből, paradicsomból, krumpliból, batátából, sárgarépából, céklából, zellerből, és spenótból vegyszermenteset választunk.
    • A szabadföldi termények tisztábbak, mint az üvegháziak, ez is plusz érv amellett, hogy miért szezonális zöldséget és gyümölcsöt szerezzünk. De hogy minek mikor van szezonja, nem egyszerű, ha például azt vesszük, hogy az ősz elején szüretelt almák némelyik fajtáját akár tél végéig is lehet tárolni, és az őszibarack is kitart a hűtőházban októberig. Itt egy kis segítség ahhoz, mikor mi terem.
    • Lehetőleg hagyjuk az EU-n kívülről érkezett zöldségeket. Néhány éve hallhattunk például a nálunk is forgalomba hozott marokkói paprikáról, amelyik a megengedett vegyszermennyiség negyvenötszörösét tartalmazta.
    • A vegyszerek mennyisége némileg csökkenthető azzal, ha a zöldséget, gyümölcsöt meghámozzuk, és segít a sütés, párolás.
    •  A vegyszerek lebomlását elősegíti a meleg. Tehát a szüretelés után a hűtőházban tartott terményekben nagyobb mennyiségben lehetnek vegyszermaradványok. A piacos holmiból, amit csak tudunk, ne tegyük rögtön a hűtőbe.
    • A déli gyümölcsöket mindenképpen importból kapjuk, de mivel hámozzuk őket, nem jelentenek különösebb veszélyt. A citrusfélékből lehetőleg kezeletlen héjút válasszunk.
    • Bízhatunk a nem bio minősítésű, de vegyszermentes gazdaságokban is.
    • Inkább kisebb gazdaságból származó terméket vásároljunk, mert azok jó eséllyel tisztábbak, mint a nagyüzemi körülmények közt termett társaik.
    • A vegyszermentes, illetve bio zöldségek és gyümölcsök vitamin és tápanyagtartalma magasabb, mint a permetezett kollégáké.
    • Ha úgy matekozunk, hogy a vegyszermentesen termett zöldségekben és gyümölcsök drágábbak, de több bennük a vitamin, akkor elméletileg ezek mellett kevesebb vitaminkészítmény is elég átvészelni a telet.
    Dénes Dóra

    Dénes Dóra vagyok, funkcionális táplálkozás tanácsadó, természetgyógyász, fitoterapeuta. Érdeklődésem középpontjában a gyógyító étrendek és tápanyagok állnak, a gyerekek egészségének megalapozása az étkezési szokásaikon keresztül, és a különböző igények összehangolása családon belül.

    Étrend tanácsadás

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám. 

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám.

    @edespofablog

    Followers