Szeretnél változatosan enni? Szeretnéd nem rutinból összedobni a vacsorát? Szeretnéd, ha lenne rajtad nyomás, hogy olyan zöldségből is főzz, amiből amúgy nem szoktál? Ketyeg az idő, nehogy tönkremenjen az a finom cucc? Akkor rendelj bio dobozt! Kipróbáltuk mi is, és a Nemes ökogazdaság hajnalban szedett, szép és harsogó zöldekkel teli dobozát kézhez kapva szembesültem vele, hogy olyan termények is kreatív felhasználásra várnak, amelyből nagyjából egy év alatt eszünk annyit, mint amennyit most egy adagban kaptunk. Mihez kezdjek veled, te gigantikus pasztinák, és ti temérdek csicsókák? Nagy büszkeségemre végül a bio doboz challange-et teljesítettem, és még sikere is volt.
A bio doboz rendszer jó találmány. Azon túl, hogy még sosem láttam a kislányomat nyersen, magára falni a spenótot, mert annyira friss és zsenge, hogy olyat a piacon nem látok, megvan a maga fenntarthatósági romantika-faktora. Ugyanis közvetlenül a termelőtől kapod, aki aznap hajnalban gumicsizmát és a kertészkesztyűt húzva castingolt. Rendelhetünk fejenkénti mennyiségekre optimalizált és tematikus dobozokat is átlagosan 4-7000 forintért, például a Neked terem gazdáitól, , de kaphatunk előzetes infót is arról, mi várható a héten, például amit a Zsámboki biokert kínál.
Összefoghatunk pár másik családdal, és a közös rendelésért elmehet személyesen a heti ügyeletes, ha a farm belátható távolságon belül van, de kérhetjük valamely, hozzánk közeli átvételi pontra is. Mi a kislányom óvodáján keresztül rendeltünk a kunszállási ökocsalád dobozából, és azt több mint két hétig kitartott. A spenót nagy meglepetésemre nyersen elfogyott, egy részéből pestót csináltam, a fodros kel olyan zsenge volt, hogy épp csak leforrázni kellett a levesben, a cékla is annyira friss, hogy részben nyersen, részben grúz mártogatósként ettük, csak hát ott volt a sok csicsóka is.
Csináltam ilyesféle frittatát, kurkumás főzeléket, csicsókahummust is, kínáltuk grillezve is a barátainknak (végül is a pasztinák is így fogyott el egy másik, baráti vacsorán), de csak maradt még egy kevés belőle. Pont két gyerekadagnyi.
Mentő ötletként eszembe jutott a nagy klasszikus: a fish and chips.
Anglia iparosodásának szimbolikus street foodja hagyományosan sörtésztával bevont tőkehalból készül, bő olajban sül, két szakaszos sütésről ropogós krumplival és sok helyen zöldborsópürével körítik. Nos, mindezekből a borsópürét tartottam meg, a tengeri halfiléből jó kis hazai szürkeharcsafilé, a burgonyából csicsóka lett, a bő olajból sütőtálca, a sörtésztából szódával kikevert kukoricatészta. Ezek után hogy is merem fish and chipsnek hívni, ugye?
Kipróbáltam, ha a háromévesnél néhány órával előtte meghirdetem, hogy ropogós szürkeharcsa falatokat készítünk majd sült csicsókával, illetve fish and chipset sütünk majd, akkor ha közvetlenül az ebédkészítés előtt megkérdezem, hogy emlékszel, mit is fogunk sütni? “Frissen chipset.”
Tepsis csicsókás fish and chips
Hozzávalók 2 gyerekadaghoz:
- 20-25 dkg fehér húsú halfilé
- Kb 5 ek kukoricaliszt
- Pici só, 1-2 csipet szódabikarbóna
- Szénsavas ásványvíz vagy szóda
- olívaolaj
- 2 marék csicsóka
- 2 marék borsó
- Víz vagy alaplé
- Opcionális: friss vagy szárított menta, snidling
Elkészítés:
A sütőt 200 fokra kapcsolom. A sütőtálcát sütőpapírral vonom be és vékonyan beolajozom.
A halat megmosom, falatnyi darabkákra vágom, a csicsókát körömkefével megtisztítom, nem hámozom. Felkockázom, vagy karikázom, amilyen formát kiad a természetes görbületeinél fogva.
A kukoricaliszthez pici sót és szódabikarbónát adok, és annyi szódát, hogy sűrű tésztát kapjak.
A csicsókát a tálcára rendezgetem, a halfalatokat megforgatom a tésztában és szintén mehetnek a tálcára.
Sütés előtt a tetejüket vékonyan megspriccelem olajjal, és nagyjából 20 perc alatt ropogósra sütöm.
A sütés alatt a zöldborsót vízben vagy alaplében megfőzöm, lepürésítem, aprított mentával, és/vagy pici snidlinggel fűszerezem.
