fbpx

Funkcionális gyerekétkeztetés szívvel lélekkel

Dénes Dóra családi konyhája

  • Étkezési tanácsadás
  • Tudástár
  • Rólam
  • Kapcsolat
  • 1 évtől Családnak Cukormentes Egészséges ital Egyéb kategória Fenntarthatóság Immuntámogató IR-barát Mindenmentes Nyári recept Szoptatás barát Tudástár Tudatos táplálkozás Várandós barátVitamindús

    Miért nem jó, ha sok gyümölcslevet iszunk? Hajrá ízesített vizek!

    Inni nem szerető gyerekekkel állandó napi mantráink közé tartozik, hogy “na még egy kortyot!” Néha megkapom a kérdést, miért erőltetjük folyton a vizet, miért nem kapnak inkább kakaót, gyümölcslevet? Szoktak, hiszen gyerekek, de túl gyakran nem szeretném,  inkább trükközünk levesekkel, ízesített vizekkel, dinnyével és lédús barátaival, házi smoothie-kkal, saját növényi tejekkel. Na de mi a baj a gyümölcslével? Időnként visszatérünk egy-egy beszélgetésben erre a kérdésre. Ezért szánok rá egy posztot és kicsit kampányolok új kedvencem, az ízesített vizek mellett, amelyek ráadásul hulladékmentesek, és csomagolóanyagba sem kerülnek. 

    “Miért nem próbáljátok ki a gyümölcsös, vagy uborkás, ízesített vizeket? Annyiféle variációt tudnál bedobni, minden nap mást.”

    Adta az ötletet Melinda barátnőm, ismerve az itatásért folytatott küzdelmeinket. Igaz. A gyerekek is a szemükkel esznek, ezt tudom jól, de hogy az italnál is ugyanolyan fontos lehet nekik, hogy szép legyen, és nem csak a kedvenc kulacs, meg a szívószál tudja marketingelni a folyadékot, arra valamiért nem figyeltem.

    “Csak tedd ki az asztalra, hogy elérjék, de ne is kínálgasd őket! Ne érezzék, hogy inniuk kell. Kíváncsi vagyok, mi történik.” A trükk bevált: akár sötét bogyós, akár málnás, akár sárgabarackos-levendulás, akár mentás uborkás verzióval próbálkoztam, mindet szívesen itták (az igazsághoz hozzátartozik, hogy az újdonság varázsa pár napig tartott, és azóta is szólni, kérni, néha könyörögni kell. És most jön egy pár gondolat a gyümölcslevekről).

    A házi gyümölcslében, smoothie-kban hiszek, de azokat sem nyomatnám folyamatosan. A bolti változatokat, legalábbis a zömét pedig még kevésbé jó ötlet gyakran adni a gyerekeknek. Mik a főbb különbségek? Előbb a házi gyümölcsleveket következnek. 

    A rosttartalom

    Ha egy egész narancsot eszünk, akkor a flavonoid, folsav- és C-vitamin- tartalmú levén kívül magunkhoz vettük a gerezdjeinek a vízben oldhatatlan rosttartalmát is, illetve a gerezdeket elválasztó pektin-tartalmú anyagot is, ami oldható rost, és szintén szüksége van rá a szervezetnek. Többek közt a bélflóra kedves baktériumait etetjük ezekkel. A frissen facsart narancs leve a rostok egy részét megtartja, a bélflóra boldog, de egy részét már elveszti. Összességében az egész gyümölcsök tartalmazzák a legtöbb tápanyagot, élelmi rostot,  antioxidánsban gazdag színanyagokat. 

    A felszívódás módja

    Az egész gyümölcsök a maguk rostjaival és más jóságaikkal lassabban szívódnak fel, mint a préselt gyümölcslevek. A rosttartalom minden szénhidrát felszívódását lassítja. Az egész gyümölcs jobb hatással van a vércukorszintre, mint a gyümölcslé, és hosszabb teltségérzetet ad. Ezért aztán nem is nagyon szokás négy narancsot meg egy grépfrútot, vagy hét nektarint egyszerre megenni, de a négy narancsból és a grépfrútból, illetve a nektarinokból préselt lé percek alatt legurítható. 

    izesitett_viz03_fin.jpg

    Érdekességképp Dr. Michael Mosley az Okos belek című könyvében ír arról, hogy egy alkalommal próbaképp lenyelt egy kapszulakamerát, hogy élő egyenesben követhesse, hogyan is zajlanak az emésztési folyamatai. Külön megjegyezte, hogy az almalé, amit megivott, pillanatok alatt áthaladt a gyomrán, mert annak semmi dolga nem volt vele, és a vékonybélbe került. “Megisszuk a gyümölcslét, lecsorog a nyíláson, gyorsan áthalad a gyomrunkon keresztül, az kivonja a cukrot, amely felszívódik a véráramba, és hamar az agyba kerül. Az agyunk “jól érzem magam” hormont, dopamint termel és megkapjuk a jól ismert cukorlöketet. Igen, kérek még ilyet!”

    A felszívódás szempontjából a gyümölcslé és a smoothie közt a különbség az, hogy az utóbbiba az egész gyümölcsöt beleturmixoljuk, így kevesebb gyümölcs is jóval inkább telít. Az egész gyümölcshöz képest az ital felszívódását viszont gyorsítja, és a vércukorszint-emelő hatást fokozza az, hogy a pépesítéssel a növényi sejtzárványok szétzúzódnak és acellurális szénhidrát keletkezik. Nem baj, csak érdemes ezzel számolni (ugyanez vonatkozik egyébként a lisztből készült péksüteményektől, az extrudált kenyerektől a sütőtök krémlevesen át a krumplipüréig minden őrölt, turmixolt, préselt ételre). 

    A cukortartalom 

    Ezzel a címmel jelentette meg: “Napi egy gyümölcslé növeli a korai halálozás kockázatát”. Bulvárosan ijesztően hangzik, általánosító is, de tény, hogy a gyümölcslevek, még a frissen préseltek is, nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak. De milyen cukrot?Májusban a Telegraph összegezte azt, a 13 ezer felnőtt bevonásával készült amerikai kutatás eredményét, ami a napi szintű gyümölcslé fogyasztás hatását mutatja be. 

    A fajtától, érettségtől, tárolástól függően többféle cukor is előfordul (szőlőcukor, mannit, szorbit pl), és főleg fruktóz, a legédesebb természetes cukor. Annak metabolizmusa bonyolult, a lényeg röviden az, hogy a májsejtek alakítják át és a glikogénraktárak tárolják. Ha túl sok gyümölcscukrot eszünk, iszunk, és a raktárak már megteltek, a maradék fruktózból a máj triglicerideket, vérzsírokat képez, amelyek részben a vérbe kerülve annak triglicerid értékét növelik, részben pedig zsigeri zsírként a szervezet különböző részein lerakódnak. A túl sok fruktóz kockázata többek közt a máj zsírosodása, zsigeri zsírok lerakódása, a máj lebontó munkájának következtében emelkedő húgysav-szint, illetve – szintén összetett folyamat révén – a belek áteresztőbbé válása, illetve az inzulinrezisztencia esélyének növekedése. 

    A probléma nem a napi pár adag gyümölccsel van. Inkább azzal, hogy a finomított cukor összetételében fele-fele arányban glükózt és fruktózt tartalmaz, így a többi élelmiszer rejtett, vagy nem rejtett, hozzáadott cukortartalmával együtt a gyakran legurított szőlőlé már sok tud lenni a szervezetnek. Visszatérve az előbb említett kutatásra, kijelentésük szerint az ideális az lenne, ha öt nap alatt innánk meg másfél deci gyümölcslevet. 

    A levek közt nagy különbségek vannak. 

    Direktlé? Frissen préselt? Sűrítményből készült? 

    A direktlé annyit jelent, hogy tisztán facsart gyümölcsöt tartalmaz, nem koncentrátumból készült. Ez jól jöhet a téli időszakban, amikor van össz-vissz négyféle gyümölcs. A savanykás bogyós levekért, gránátalmáért, homoktövisért, amit amúgy is higítva iszunk, hálás tud lenni az immunrendszer. A szezonális termékek közt vannak frissen préselt, palackozott, rostokat is tartalmazó levek, például céklalé és társai. A friss levekről is tudni érdemes, hogy például a  C-vitamin esetében a tárolás hosszával arányosan csökken egy ital vitamintartalma. 

    izesitett_viz01_fin.jpg

    A hagyományos gyümölcslevek közül sok sűrítményből készül. Ezek a legmagasabb cukortartalmúak, a rostoktól rég elköszöntek, és a feldolgozás során a vitaminjaik és ásványi anyagaik nagy részét is elhagyják, mert hőkezeléssel tartósítva kerülnek forgalomba. A gyümölcsleveket  átlagosan 80-85 fokon pasztörizálják. Ezután van, amelyiket hozzáadott, többnyire nem szerves vitaminnal dúsítják. 

    A gyümölcslé jobb higítva, de még jobb a gyümölcsös víz

    A legjobb lenne, ha a gyümölcslevet ugyanúgy, mint a szörpöket, higítva innánk, az előbbieken kívül részben azért is, mert úgy jobban oltják a szomjat és hidratálnak. Az sem utolsó szempont, hogy a gyerekek nyelve jóval több aktív ízlelőbimbót tartalmaz, tehát ők eleve intenzívebben érzik az ízeket, és a legjobb nem eltolni kisgyerekkorban ezt az érzékelést túlzott édes, sós, vagy fűszeres ízekkel.  

     A gyümölcsös, ízesített vizek ebből a szempontból enyhe ízeket és aromákat jelentenek,  amelyeket az egész, vagy darabolt gyümölcsök adnak át a lének, és cukor szempontjából is jóval ártalmatlanabb szomjoltók. Feldobhatók virágokkal, zöldfűszerekkel, amelyek még egy kis plusz antioxidánst úsztatnak bele. 

    Néhány ötlet ízesített vízre

    A sötét, bogyós gyümölcsök savanykás ízt adnak a víznek, amit egy kis fahéjjal, vagy néhány szem kardamommal és pár almadarabkával édesíthetünk. A bogyósok bazsalikommal is nagyon jók, a görögdinnye mentával, a sárgadinnye citromfűvel. A hosszúra főzött, natúr gyümölcsteákból citrommal, lime-mal, naranccsal színes limonádét készíthetünk. A sárgabarack édesít, és klasszul kiegészíti egy kis levendula. 

    Az uborkás víz, zöldséghámozóval csíkozott kígyóuborkával lime-mal, mentával klassz szomjoltó. A felkockázott almához körtéhez jól passzol a citrom, vanília, citromfű, fahéj, gyömbér. Ha különlegesebbé akarjuk tenni, érdemes kipróbálni zsályával, vagy kakukkfűvel. Ha sikerül ánizst beszerezni, az minden gyümölcsöt feldob. 

    A legjobb ízfokozók a gyömbér, fahéj, vanília, kardamom. A virágok közül a rózsaszirmok, kamilla, vagy a nyugtató levendula nagyon jól érzi magát a vízben. A zöldfűszereket is érdemes bevetni. Korábbi posztomban hosszan írtam róluk, mennyire jó antioxidáns-források, és az emésztést is segítik. A citromfű, menta, bazsalikom például italokban is nagyon jók. 

    + érv: az ízesített vizek olcsóbbak és hulladékmentesek

    Kevesebb üveg, tetra pak doboz, és műanyag palack halmozódik a lakásban, ha bolti italok helyett zöldséges-gyümölcsös ízesített vizeket iszunk. Ráadásul jóval olcsóbb megoldás a csapot használni belső hidratálásra is. Ha érdekelnek még konyhai hulladékcsökkentő ötletek, itt összegyűjtöttem néhányat.  

    @edespofablog

    Followers