Nemcsak változatosságot teremt a zabkása-uralomban, hanem a fejlődő kötőszövet erősítője is ez a puha reggeli.
A kása, mint az emberiség korai gabonaétke a civilizációt végigkísérte. Mostanra a méltán híres zabkása olyannyira uralja a terepet, hogy itt az ideje más ügyes riválissal ösztönözni a változatosságot. A hajdinakását imádom, csak ezzel itthon egyedül vagyok, ezért kellett, hogy szelidítsem, például barnarizzsel.
Hazánkban is vígan megél(ne)
De azért a hajdina önmagában is megérdemli a méltatást. Ez az álgabona a keserűfűfélék, (vagy sóskaféléknek is hívják) közé tartozik, és még most is sokan hiszik, hogy távoli vidékek egzotikus növénye. Pedig nem ehetett örökkön örökké csak B-rizst a magyar. Az Élet és Tudomány egyik 1848-as számában A szegények búzája címmel egy írást szenteltek az itthon is termesztett sztyeppei növénynek, amelyről feltételezhető, hogy a tatárokkal érkezett hozzánk. Tatárkának, hariskának, pohánkának is hívták a szögletes magvú álgabonát, majd a Dunántúlon használatos heydecornból hajdinára keresztelték.
Levesbetétként, lepények lisztjeként, hurka töltőanyagaként, illetve lecsóhoz is használták. Hagyományosan csíráztatni, erjeszteni is szokták, ami tápanyagtartalmát fokozta. Itthon Vas vármegye talaja kifejezetten szerethető a számára – lenne legalábbis, de nemigen foglalkoznak vele. Ma Oroszország, Kína és Ukrajna vezeti a hajdina termesztő országok listáját. Itthon leginkább ukrán hajdinához jutunk. Onnan recept ötleteket is lehet meríteni, például a Yavorivs’kiy Pie egy burgonyás, hajdinás ünnepi sós pite, de levesek és tócsnik is többféle variációban szerepelnek.
A kasha pedig nemcsak kása abban az értelemben, ahogy mi használjuk, hanem lehet zöldséges egytálétel, és készülhet hússal is. A japán soba tészta is tartalmaz hajdinát a búzaliszt mellett, amellyel aztán sokféle levest, és stir fryt dobnak össze.
A kötőszövet, a haj, és szem segítője
A hajdina sok izgalmas anyagot tartalmaz. B-vitaminokat, mangánt, magnéziumot, foszfort, cinket, vasat, folsavat. Polifenoljai segítenek felvenni a harcot a szabad gyökök és gyulladások ellen.
Említést érdemel még szilícium tartalma is, amelyre szükség van a kötőszövetben, de előfordul a csontokban, a porcokban, a bőrben, erekben, inakban és a szem szaru- és ínhártyájában. Nem kérdés, hogy egy fejlődő szervezetnek igénye-e mindez.
Mikortól kóstolhatják a babák?
Rosttartalma miatt nem olyan könnyű kezdő gabona, mint például a hántolt rizs, de a 8-9. hónapban már bevethető. Van ajánlás, amelyik később javasolja. Háromféleképp kapható: natúr szemes változatban, amely a legjobban használható mindenféle köret elkészítéséhez. A sötétebb barna pirított formához kell egy kis elkötelezettség, mert illatos, kesernyés (a gyerekeim szerint pinceízű, de nem akarom elvenni a kedveteket tőle). Pehely formájában is lehet kapni, amit jellemzően pirítottból készítenek, vagy a natúr változatot kása alapként még finomabbra őrölve. Ez első kóstolónak praktikus, de ebben a formában nem annyira finom, mint a szemes (én pl levesek, főzelékek, vagy kompótok sűrítésére jobb szeretem).
Ebben a kásában a szemes hajdina mellett a barnarizs remekel, ami a hántolt rizs után kínálható szénhidrát forrás. A trükk annyi, hogy a hajdinát és a barnarizst házilag durvára darálom, pár másodperc alatt egy késes aprítóban, így a kása puha, lágy lesz, de nem macsukás. Így a pürés babáknak sem okozhat gondot, hogy állaga nem teljesen egységes.
Most épp ősz van: a szezon csemegéiből tettem rá a feltéteket. Csak ötletként:
- A fügét és a szőlőt is nagyon szereti
- Készítettem egy céklás szilvás pürét hozzá. A céklát a 11. hónaptól javasolt kóstolniuk a kicsiknek.
- Ha már füge, akkor a dió is nagyon illik hozzá, de a szezámmag is. A hajdina is szereti, pirítva pláne.
Ha babáknak is készül, akkor a hozzátáplálálás idején feltétként tehetünk rá gyümölcspürét. A pirosas színvilágnál maradva például sárgarépa-körte-szilva, sárgarépa-meggy, vagy cukkini-szilva-alma. Kóstolhatnak hozzá fügét is. Aki falatkásan étkezik, annak hosszúkásra vágott cikk a megfelelő. A pürés babáknak villával összenyomkodva.
Barnarizs-hajdina kása
hozzávalók egy családi adaghoz
- ¾ -1 bögre natúr, szemes hajdina
- ¾ -1 bögre barnarizs
- 1 érett körte vagy édes alma
- 2 dl tej vagy növényi tej
- Kb 4 dl víz
- 1 tk kókuszolaj vagy más olaj
- Fűszerek: pici só, csipet fahéj, szerecsendió (csak 1 éves kor után)
Előző este a hajdinát és a barnarizst összeöntöm egy késes aprítóba (nálam 2 fordulóban megy ez a mennyiség ) és 3 másodperc alatt durvára darálom. Utána megmosom, és beáztatom éjszakára.
Reggel leöntöm az áztatóvizet. Az almát vagy körtét lereszelem, vagy ha van türelem, apró kockákra vágom. Fazékban olajat melegítek és rádobom egy gyors pirításra az almát/körtét, fűszerezem fahéjjal, belekeverem az ázott gabona keveréket és felöntöm a tej/növényi tej – víz keverékkel. 7-8 perc alatt elkészül, mehet rá egy kis szerecsendió és lehet feltétezni, díszíteni kedv szerint.
Tipp
Intenzívebb ízt ad az almának, körtének, ha a pirítást fél centi finomra aprított gyömbérrel indítjuk. Ezt a 9-10. hónaptól be lehet vetni.