Ha nem ízlik neki a zöldségfasírt, amiben brokkolit rejtettünk el, akkor nem tudja meg, mit nem szeret. De mi van akkor, ha ízlik? A predikcióktól a bizalomig részletesen.
-Mi ez a krém? – kérdezi a középsőm.
-Egy humusz variáció.
-De gombaízű.
-Igen, van benne csiperke is. Azzal variáltam.
-Miért? Tudod, hogy nem szeretem.
-Egészben, meg raguban, salátában nem szereted, azt már tudom. De ez más ízvilág, más állag – kíváncsi voltam rá, hogy így hogy ízlik.
-Amúgy egész finom. De ettől még nem fogom megszeretni a gombát.
-Nem baj, azért majd még próbálom másképp is.
Még felnőttként is emlékszünk rájuk
Amióta világ a világ, a szülők szeretnék, ha gyermekük több zöldséget enne. Ez olykor trükkök és alkuk nélkül nem megy, és remek, leleményes ötletekre visz a szent cél. De sokszor hallom és olvasom azt, hogy egy-egy mumust a gyerekeik ételébe rejtenek, hogy azt ne vegyék észre.
Csak néhány példa arra, hogy felnőve is milyen élénken emlékszünk a szüleink marketing fogásaira:
“Azt mondta anyukám a rántott tökről, hogy halrudacska. Éreztem pedig, hogy nem ugyanolyan.”
“Nálunk az volt a szokás egy időben, hogy amit nem szerettem, azt a kedvenc paradicsomos tésztaszószomba csempészték. Például karfiolt. Ennek az lett a vége, hogy megutáltam egy darabig a paradicsomos tésztaszószt.”
“Amikor anyukám megelégelte, hogy nem eszem meg a húslevesből a zöldségeket, akkor fogta a sárgarépát, és belereszelte. Ettől aztán az egész levesben répa reszelék úszkált. Hát nem lett nagyobb kedvem hozzá.”
Egyszer-egyszer biztos, hogy elkerülhetetlen az álcázási művelet, de hosszú távon ez nem jó ötlet. Nyílt lapokkal érdemes játszani. Összegyűjtöttem, miért.
1. A kisgyerekek ízlelése érzékenyebb, mint a felnőtteké
Ennek az érdekességnek több oka is van:
- Kicsi korban több ízlelőbimbónk van, mint felnőttek korunkban. Nem csak a nyelven, hanem a szájpadláson, a torokban és a mandulákon is találhatók ízlelőbimbók. Ez a nagyobb szám érzékenyebbé teszi a gyerekek ízlelését.
- A kisgyerekek ízlelőbimbói is tanulnak. Az ízérzékelés, még nem teljesen specializálódott. Ez pedig általánosságban szintén növeli az érzékenységet.
- A kisgyerekek szájának nyálkahártyája vékonyabb és érzékenyebb, mint a felnőtteké.
- A csecsemők és kisgyerekek a világot az érzékeiken keresztül fedezik fel. A szaglás és ízlelés is egy nagy tanulási folyamat, és az új élmények mély benyomást tesznek rájuk.
Összességében az érzékenységüknek köszönhetően nehezebb bármit elrejteni az ételükben, mint azt felnőtt fejjel gondolnánk. Egészen apró állag és ízbeli különbségeket is vígan megéreznek. Arról nem is beszélve, hogy az ételek illatának eltérései alapján is könnyen lebukhatunk.
2. Félő, hogy rongáljuk a bizalmat
Érzékenységük miatt a lebukás könnyen megy, ami pedig a bizalmat rongálja. A táplálási kapcsolatot hosszú távra építjük. Mi is szeretnénk, ha kölcsönös lenne, és később el merné mondani, hogy valójában mit kínált neki a nagymama, amikor együtt töltötték a délutánt, vagy hogy mi lett a sorsa az uzsonnájának, amit az iskolába csomagoltunk: megette? Elcserélte? A konyhásnéni kutyájáé lett? Ezekben a helyzetekben is értékelni fogjuk, ha oda-vissza működik a bizalom. És a gyereknek is könnyebb, ha a családjában nem kell lojalitás konfliktusba keverednie ételek miatt.
3. Az ételekkel való jó kapcsolat is fontos része az egészséges táplálkozásnak
Nemcsak a szülő iránti bizalmat nehezíti, ha a kicsi nem azt kapja az ételében, amire számított, hanem maga az étel iránti bizalom is bicegni kezd.
Ebben részben a predikcióknak van szerepe. Az előzetes feltételezések, elvárások kicsik és nagyok számára ugyanúgy befolyásolják, hogy hogyan viszonyulnak az egyes ételekhez. Ez is több dimenziós történet.
- Már az étel megjelenése alapján benyomást alkotunk. A színek, formák, textúrák mind hatással lehetnek az étel elfogadására vagy elutasítására.
- Az illat szintén fontos szerepet játszik. MIndenki számára vannak szeretett és utált étel illatok.
- A predikciónkat befolyásolják a korábbi tapasztalatok. Ha egy ételről egyszer rossz élményünk volt, akkor nehéz lesz újra barátkozni vele. Rossz élmény fakadhat abból, ha ránk erőltették a rántott csirkét, vagy ha kicsiként félrenyeltük a panírt, és fájdalommal, ijedtséggel, vagy légszomjjal kapcsolódott össze az emléke. Abból is, ha betegen kóstoltuk, amikor már az illatától is hányingerünk volt. Szándékunktól független apróságok is ki tudják zárni a versenyből az amúgy finom ételeket is, nem fontos, hogy tudatosan is okozzunk még plusz nehézséget.
- A szülők saját kapcsolata az étellekkel szintén egy minta, ami hat a gyerekek elvárásaira. Ha változatosan, örömmel eszünk, ha igyekszünk nem tukmálni a gyerekünket, azzal az ő baráti ételkapcsolataiknak is megágyazunk.
Kutatások és metaanalízisek is mutatják, hogy a gyerekekben bizalmat kelt, ha vállaljuk, hogy a nekik készült étellel a célunk, hogy egészségesek, fittek legyenek, és igyekszünk pozitív érzelmi kötődést kialakítani. Ha szeretnénk, hogy több zöldséget kóstoljanak meg, akkor jó példa, ha látják, hogy ezeket kreatívan variáljuk, és kíváncsiak vagyunk a véleményükre.
Korábban itt írtam arról is, hogy a jelzőink, az elnenevezéseink is milyen fontos részei annak, hogy egy étel mennyire lesz vonzó kicsinyünknek.
4. Ha nem ízlik neki, akkor nem tudja meg, mit nem szeret
Szeretnénk brokkolit juttatni a csimota szervezetébe, és arra gondolva, lehet, hogy nem fog neki ízleni, beletrükközzük a zöldségfasírtba? Ha történetesen nem ízlik neki, de nem tudja, mit tartalmaz, akkor habitusától függően akár magával a zöldségfasírt műfajával szemben is bizalmatlan lehet a következőkben. Pedig annyiféle zöldségfasírt létezik, kár lezárni ott, hogy a brokkolis változatról kialakított egy rossz véleményt. Legközelebb – a tudtával – más verzióval is előrukkolhatunk.
Főleg azok a szülők, akik neordivergens gyerekekeket nevelnek, tapasztalják gyakrabban, hogy egy-egy élményt milyen nehéz felülírni, és mennyire fontos, hogy az étel és az evési helyzet is bizalmat keltsen. Nem fér bele, ha egy-egy komponensről a gyerek ne kaphasson valós információt, ha érdekli. Többek közt a szenzoros gyerekek számára az ételek bővítésének útja szerencsésebb így:
- A már kialakult biztonsági ételeken ne változtassunk!
- De kiegészítésképp rendszeresen felbukkanhatnak változó elemek, amelyeket szeretnénk, ha megkóstolna. Ehhez használhatunk mankóként biztonsági ételt is.
- A tálalás legyen átlátható, az ismert és az ismeretlen elem elkülöníthető, és mennyiségben is moderált. Ne keltse azt a benyomást, hogy az Egri várat kéne a kicsinek egyedül bevennie
- Mindig tartsuk meg a partnerséget a gyerekkel. Kérhetünk tőle is ötleteleket, és játékossággal előbbre juthatunk.
5. Ha viszont ízlik neki, akkor sem tudja meg, mit szeret
Átment a szűrőn a brokkolis fasírt? Csodás. Mennyivel jobb lenne, ha tudhatná, hogy van egy olyan étel, amiben ízlik neki a brokkoli.
Szülőként könnyíthetünk a helyzetünkön, ha mi sem vagyunk előítéletesek az ételekkel szemben. Nincsenek olyan zöldségek, amelyeket a teremtő arra szánt, hogy gyerekeket riogassunk velük. Nem kell szégyenkeznünk, amikor egy marék kelbimbóval járulunk a színe elé ahelyett, hogy hagynánk mindig túrós palacsintát követelni.
Ne gondoljuk, hogy egy tökfőzeléket nem lehet megszeretni. Lehet, hogy más fűszerezés, vagy állag variáció nagyot dob rajta. Minél rendszeresebben próbálgatjuk, az annál több expozíciót jelent. Minden elbénázottnak hitt variáció segít, hogy az a zöldség alkalomról alkalomra egyre ismerősebb és barátságosabb legyen.
Hogyan lehet egy változatos, egészséges étrend könnyen megvalósítható? Szükséged lenne átlátható, betartható útmutatásra?
Keress bizalommal táplálkozási tanácsadásomon!
- Ha kérdéseid vannak a hozzátáplálásról, vagy arról, hogyan lehetne megszerettetni a gyermekeddel az egészséges ételeket
- Ha saját egészségügyi kihívásaidból keresed a kiutat
- Ha nehézséget jelent a főzés minden más feladatod mellett
Természetgyógyászként és táplálkozási tanácsadóként figyelemmel, alapossággal, holisztikus szemlélettel kísérlek a megoldás felé. Gyakorlatias tanácsokkal, beszerzési és főzési tippekkel, saját, bevált receptekkel is igyekszem átfogó támogatást nyújtani.
Források:
Factors Influencing Children’s Eating Behaviours
What is the relationship between repeated exposure (timing, quantity, and frequency) to foods and early food acceptance?
