fbpx

Funkcionális gyerekétkeztetés szívvel lélekkel

Dénes Dóra családi konyhája

  • Étkezési tanácsadás
  • Rólam
  • Kapcsolat
  • Egyéb kategória

    Sári és a csodatalaj – mitől bio egy biofarm?

    “Azon túl, hogy nem zsákmányoljuk ki a földet, számomra a bio például azt is jelenti, hogy kíméletesek vagyunk a növényekkel, terményekkel, emberségesek a lóval, törődünk a kollégáinkkal, tiszteletben tartjuk a munkaidejüket is”- mondja Bolvári Csaba a javarészt zöldségekre specializálódott Zsámboki Biokert vezetője. Amikor a Szatyorbolt termelői látogatást szervezett a Gödöllőhöz közeli biofarmra, úgy sejtettem, két-három óra biztosan elég lesz ahhoz, hogy megértsem, hogyan is működik egy kisléptékű gazdaság, de Csabát hallgatva úgy tűnt, könnyebb szubatoni részecskékből Lego-várat építeni, mint menedzselni egy ennyire összetett rendszert. Pesti lányként tobzódtam a holisztikus gazdálkodás, a négy évszakos termelés,  a horoló és lókapa világában.

    Kezdjük a cukiságokkal. Elsőként ott van Sári, a földet művelő ló, a gyerekek kedvence. Ez a biogazdaság arról is ismert, hogy iskolakert projektjében szeptembertől novemberig a község általános iskolásait fogadja, hogy egy számukra kijelölt földterületen gyakorolhassák a biokertészkedést. A tankerti gazolásnál azonban egy árnyalatnyit jobban érdekli őket Sári, a fó vonzereje a helynek iskolás szemmel. A másik cukiság Kormi, a nagy, fekete közösségi kutya. Kislányom, aki a színe alapján dönti el, melyik kutyától fél, végre tudott egy sötét színű, ám szelíd házőrzővel barátkozni, amikor épp nem a konyhában bújócskázott a többi látogató gyerekeivel.

    A földigilisztától a teliholdig

    Mindeközben Kata, a szakácsnő lángoshoz kelesztett tésztát, és fokhagymát pucolt. Kollégái szerint  hagyományos konyhát visz, kakaspörköltje állítólag legendás. Kormi tehát nem elsősorban a kertben termett padlizsánon él. Sali, a macska kevésbé szociális, hozzá a farm másik végében termő kukoricáig kellett menniük a gyerekeknek.

    zsambok12_fin.jpg

    Ha már bedobtam egy olyan, itt hallott kozmikus kifejezést, mint holisztikus gazdálkodás, íme a Rudolf Steiner-i alapokon nyugvó lényege. “Farm rendszerünk fontosnak tartja az ásványi-növényi-állati-emberi és kozmikus együttműködést. A biodinamikus mezőgazdaság arra törekszik, hogy a fizikai, érző és spirituális formák harmonikus együttműködésben legyenek egymással”- írják honlapjukon. A földigilisztától a hold állásáig tehát minden segítséget igénybe vesznek.

    A reklámszakmától a biokertig

     A kerti munkák listája illusztrációt kap

    A kertet az angol környezetbiológus, Matthew Hayes alapította hat éve, aki egykor a filmszakmát cserélte le a veteményesre, és a kilencvenes évek óta dolgozott azért, hogy a biotermesztés elterjedjen Magyarországon. Célja többek közt magasabb vitamintartalmú termények nevelése vegyszermentesen, és ehhez gépet nem enged a farmra, csak az emberi és állati munkaerőben hisz.

    Az ökoveteránnal nem találkoztunk, Angliában tanul éppen szociális gazdálkodást, hogy visszatérve megváltozott munkaképességű embereket is a csapatba vonjon. Házigazdáink, Csaba, a pesti reklámgrafikusból lett fiatal bioexpert, és a pennsylvaniai Logan Strenchock, a CEU Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Csoportjának a vezetője lelkesen beszéltek Hayes módszeréről, meg a komposztról, a munkájukat segítő katicákról, és még arról is, hogy milyen koratavasszal magokat vetni szélben, felhúzott kapucnis pulcsiban guggolva.

    Domborzati elem trágyával

    Ám hogy a talaj mennyire fontos, annak jelentőségét lebecsültem eddig. “Egészséges földben teremnek csak egészséges növények” – mondta Csaba, és néhány tetemes kupachoz vezette a csapatunkat, ahol istállótrágyát komposztálnak. A nagyjából 9 hónap alatt összeálló, talajjavító trágyakomposzt a legfontosabb összetevő, amelyik többek közt arról gondoskodik, hogy a benne termett növények immunrendszere erősödjön, így jobban tudnak védekezni a kártevőik ellen. Meglepő módon a komposztdombok nem voltak büdösek, még a frissebb szerzemények sem.

    zsambok8_fin.jpg

     Bolvári Csaba a komposztálás folyamatáról beszél

    “A talaj gazdagságának köszönhetően a zöldségek beltartalmi értéke is jobb”. A biokert környezetvédelmi elveihez tartozik egyébként az is, hogy a saját farmról, illetve a környékről származó trágyát lovaskocsival szállítatják ide.

    Az év nagy részében friss termés

    A három és fél hektáros farm területének nagyjából harmada szabadföldi zöldségparcella, nagyobb részén extenzív fóliasátorban szintén zöldségeket, és kis részen gyümölcsöket nevelnek. Baromfiállományuk is volt, de a biotojás projektet el kellett engedniük egy időre, mert ellopták a tyúkokat.

    Nyáron terem paprika, paradicsom, napfényt igénylő fűszerek, a hidegebb időszakokban keresztesvirágzatúakat és salátaféléket nevelnek a fóliasátrakban a vetésforgót szem előtt tartva. Szakaszosan vetnek, így az év nagy részében van frissen szedhető zöldség. Pak choi-ukat, mángoldjukat, spenótjukat téli időszakban kóstoltuk, erős, koncentrált ízük van. Ez a batátájukra is igaz annyiban, hogy édesebb, mint amihez szoktunk.

    zsambok13_fin.jpg

    Humánusan a talajjal

    Ezzel el is érkeztünk az istállóhoz. A karámhoz közel jött Sári. és érdeklődve figyelte a csapatot. “Sajnos fél szemére vak: az előző gazdája túlhajtotta.” Itt viszont láthatóan jól érzi magát. Az istálló közeli eszközállományt látva valóban nincsenek munkagépek. Olyan, lowtech szeszámnevekkel bővíthettük itt a szókincsünket, mint horoló ( téglalap alakú, hajlított nyakú kapaféleség, a gyomirtás eszköze), kultivátor és rugós borona ( vetéshez a vetőágy – egy újabb szó, hurrá – kialakítására szolgáló eszközök), vagy lókapa.

    A lófogatos talajművelésnek vannak azonban kvázi etikai szabályai a biokert gyakorlatában. “Talajjavításra és a vetés előkészítésére használják a szántást. Mi szántásmentes művelést alkalmazunk, nem zsigereljük a talajt.” Úgy tartják, minden rétegnek megvan a maga ökoszisztémája, és a “talajélet megőrzése” a cél.

    Közösségi dobozrendszer

    Az értékesítési gyakorlatuk is más, mint hogy őstermelőként kitelepülnének valamelyik piacra. A közösségi vásárlási szokások már évek óta formálódnak itthon, ennek része például ez, a “nyitott kertek” dobozrendszer.

    Ebben több vásárlói csoport vesz részt, és az egyes csoportok húsz-ötven, egymáshoz viszonylag közel élő családokból állnak. Minden csoportnak van egy vagy több koordinátora, aki a biokert heti dobozajánlatát továbbítja a többieknek, a rendeléseket összegyűjti, és a megadott szállítási napokon segít eljutattni a családokhoz. “A koordinátorokra partnerként tekintünk és személyes kapcsolatunk van velük.” A dobozokat az év egészében friss alapanyagokkal töltik fel, de a szezonalitástól függően változó összetételben, így a dobozosok viszonylag spontán alakítják a főzéseiket.

    “A korábbi életem arról szólt, hogy mindig kapni akartam. Itt viszont a művelés lényegeként nemcsak kapunk, hanem adunk is. A földnek is tartozunk ennyivel” – fogalmazta meg mezőgazdasági ars poetikáját Bolvári Csaba.

    Melyek azok az őszi-téli zöldségek, gyümölcsök, amelyekből inkább jobb biót adni a babádnak? Íme a lista

    @edespofablog

    Followers