4 egészséges úti snack és 4 tanács kisgyerekes utazóknak – videóval!

Szép idők voltak, amikor még ki sem futott a vonat az állomásról, én már követeltem nagymamámtól a fasírtot, kenyeret, paprikát, paradicsomot. Ha elindul a vonat, és a szívünk majdnem megszakad, az otthoni ízek vígasztalhatnak. Én is készítem a hazait rendületlenül, ha útnak indulunk, és szeretünk is piknikezni bárhol, bármikor. A családos  utazásokra specializólódott Babagúz és Lottirose vezetőjével, Nyári Fruzsinával közösen készítettünk egy főzős videót 4 könnyen összedobható, egészséges úti snackkel. Fontos, hogy a gyerekek megmeneküljenek az első sarkon rájuk törő éhhaláltól, és az is, hogy közben tápláló étel jusson a szervezetükbe. A posztban megtaláljátok a recepteket és Fruzsi megosztja a tapasztalatait a kisgyerekes utazásaikról.

“Sok család nem mer útnak indulni a babák első évében, mert akkor hogyan fogják megteremteni az otthonos körülményeket idegen környezetben? Hogyan fognak sterilizálni? És mi van, ha a gyerek összeszed egy fertőzést? Szerintem egyéves kor alatt még könnyebb is utazni. Hat hónapos volt Bendegúz, amikor először indultunk útnak. Csak szoptatnom kellett, és még nem kellett utána rohangálni, hogy nehogy beszaladjon tengerbe. Letettük egy plédre, jól elvolt, mi meg pihentünk” – meséli Nyári Fruzsina, aki férjével és 3 és 6 éves fiaival az utóbbi években Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában járt. Szoktak kempingezni is, túrázni és sokat utaznak az országon belül is.

Nekem is voltak hasonló félelmeim, mint a legtöbb babás családnak, és az is foglalkoztatott, hogy vajon hogy lehetne minimalizálni azt a rengeteg holmit, amit ilyenkor pakolni kell a mobil pelenkázótól a vízforralón át a babakádig? És vajon lesz-e babaszék az étteremben, vagy az ölemben ültetve, félkézzel vacsorázom, miközben igyekszik a terítéket mielőbb lerántani a földre? A Babagúz és Lottirose pont ezt oldja meg, bérelhető babafelszereléssel segíti a családosok utazásait. De azért még pár tanács jól jöhet.

Fruzsi szerint a kétéves körüli korosztály az egyik legnehezebb eset utazáskor, mert nem tud sokáig ülni, és mindent fel akar fedezni. Repülőgépen jellemző, hogy rohangálni akar, benézni a kapitányhoz, kipakolni a stewardessek holmiját. Az idősebb gyerekekkel már könnyebb útra kelni.

 1. Legyen kéznél egy játékos zsák meg estleg pár hangoskönyv!

Autón, vonaton, repülőn, léghajón is az a legpraktikusabb, ha a kézipoggyászban lévő játékok kevés darabból állnak, vagy ha mágnesesek és a darabjaik nem esnek szét és vesznek el olyan könnyen. Amikor a gyerekek picik, még egy-két textilkönyv elég lehet, később már nagyobb arzenál kell.

“Van egy csomó, jópofa kis utazós játékunk, amivel le lehet őket kötni rövidebb-hosszabb időkre. Rajztábla, kisautók. De van, hogy a nagyobbik fiúval, Olivérrel kérdezz-feleleket játszunk, vagy közös történetet találunk ki, amihez mind a négyen hozzáteszünk egy-egy mondatot. időnként bővítem a kínálatot, ha látok valami ötleteset. Időnként hangoskönyveket hallgatunk. Nálunk mesenézés nincs a kocsiban, nem vagyunk tévépártiak. Sok családnál viszont látom, az válik be.”- mondja Fruzsi. Nálunk többnyire a meseolvasás, vagy mesehallgatás működik leginkább, és a koruknak megfelelő kérdezz-felelek.

 2. Hosszabb autóútnál beválhat az éjszakai utazás

“Nálunk az autós utazások elég nehezen mennek. Azt mindig alvásidőre optimalizáljuk. Ha Magyarországon belül 3-4 órás útra megyünk, akkor azt a délutáni alvásidőre tervezzük. De ha például Olaszországba megyünk kempingezni, az 8 órás utazás. Olyankor este tíz körül indulunk, Zsoltival felváltva vezetünk, és reggelre, mire felébrednek, odaérünk” -meséli.

Nekem életem egyik nagy meglepetése volt, hogy amikor Erdélyből, Hargitáról jöttünk haza autóval, a gyerekek (akkor 2 és 4 és fél) napközben kibírták azt a 12 órát, ami a nettó hazaút. Közben megálltunk székelykapukat nézni Máréfalván, cifra palotákat Bánffyhunyadon, piknikezni Királyhágón, és játszóterezni, rohangálni, amikor a hátsó ülésen már érezhető volt a túlnyomás. Odafele még két részletben tettük meg az utat a másik autóban az unokatesókkal, nagymamával, és nagyjából középtájt, Kolozsváron megszálltunk, de mivel a hargiai napjaink alatt éjjel-nappal szakadt az eső, visszafelé már menekültünk.

 3. Kérdezd a helyieket!

A kisgyerekes életmód mellett részletes útiterveket kidolgozni nem sok idő marad. De emiatt ne legyen senkinek lelkiismeretfurdalása. “Nem vagyok az a típusú anyuka, aki elutazás előtt rettentő mélyen utánajár, hogy majd mit fogunk megnézni, és hogy osztjuk be a napot. Inkább az a típusú nyaraló vagyok, aki szeret elvegyülni, kávézókba ülni, nézni az emberekek, magába szívni a kinti légkört, barátkozni az emberekkel. Van, hogy csak kiülnünk a tengerpartra, nézzük a vizet, nem a nevezetességekre koncentrálunk. A helyieket szoktuk kérdezni, hova érdemes menni” .  A gyerekek előtt Fruzsi gyakran couchsurfingelt, és a szokás megmaradt, hogy a fő információ forrásnak nem az útikönyveket tekinti. “Amikor Írországban voltunk a gyerekekkel, a helyiek javasoltak helyeket. Leginkább kastélyparkról kastélyparkra vándoroltunk, mert ott jól tudtak futkorászni.”

 4. Piacozz!

A reggelik, tízóraik, uzsonnák legjobb beszerző forrásai a helyi piacok. Ha van a közelben. És persze az adott ország kultúrájának esszenciája is, amiért szintén szeretem. Ismeretlen zöldségeket, gyümölcsöket, helyi sajtokat, sonkákat, aszalványokat lehet kóstolni. “ A tízóraihoz a helyi adottságoknak megfelelően teljes kiőrlésű kekszet, zöldséget, gyümölcsöt szerzünk be, bekészítjük a dobozokba, és aztán  kinti éttermet keresünk. Többnyire gyerekbarátot nem szoktunk találni, de most már nagyobbak, így nem probléma, ha nincs etetőszék.”

Nálunk is hasonlóan alakulnak az úti étkezések. Ha utazunk, nem szoktuk főzéssel tölteni az időt, csak a lakásban/apartmanban kiadós reggelit készítünk, aztán beszerzünk uzsonnára valót Előbbre hozzuk a délutáni alvást, hogy utána uzsonnaidőben kényelmesen választhassunk egy autentikusnak tűnő éttermet korai vacsorára. Mi is kevés kimondott gyerekbarát helyet szoktunk találni. mert nem csak a sarokba állított etetőszék teszi az éttermet gyerekbaráttá, hanem még egy pár más szempont is, amit korábban itt összegyűjtöttem. 

Bátorító céllal néhány feketeöves magyar kisgyerekes utazót is szeretnék bemutatni. Elsőként egy kedves barátnőmet, Vincze Barbarát, a Haligali blog  szerzőjét. Ők hárman (azóta már négyen vannak) a kislányuk óvodás kora előtt egy bő fél évet töltöttek az Azori szigeteken, annak minden szegletét bejárva. Nagy túrázók, hordozóval rengeteg helyen jártak gyerekestül itthon is, és mindezekről szórakoztatóan ír.

A kétgyerekes szerzője a elsőszülőttje tíz hónapos kora óta utazik a családdal. A kisfiú Thaiföldön, a tengerparton fogzott, később kislánya is jóformán beleszületett a túrázós életmódba, kirándultak Srí Lankán, kedvenc hegycsoportjuk a Dolomitok.Útra hangoló olvasmány még a Túrakölyök.hu

A négy gyerekkel szép az élet blog szerzője egy siklóernyőző anya a családjával egy lakóautóval járta be Mexikót. Két gyerekkel utaztak Izlandra is és érdekes az a posztja is, amelyben az Egyesült Államok nemzeti parkjait mutatja be.

Magyarország felfedezéséhez jó kiindulópont a Szépkilátás blog. Itt családi úti tippek is szép számmal találhatók. 

Visszatérve az útravalóra, íme a négy tápláló snack.

Sütőtökös vagy batátás szezámos kréker

(12. hónaptól, allergén szezámmag)

Elkészítés:

A sült sütőtök/batáta püréjét a lisztekkel, darált szezámmaggal, sóval, almaecettel, a zöldfűszerrel, a reszelt citromhéjjal, a sajttal/sörélesztőpehellyel összegyúrjuk. Fóliába csomagolva hűtőben pihentetjük egy órán át.

A legegyszerűbb, ha sütőpapírral kibélelt tálcán nyújtjuk ki a tésztát, amennyire csak lehet, téglalap alakúra. Derelye- vagy pizzavágóval falatnyi kockákra vágjuk és 200 fokos sütőben 15-20 percig sütjük.

Aszalt paradicsomos diós fasírt

(12. hónaptól, allergén: dió)

Elkészítés:

A darált diót serpenyőben, olaj nélkül megpirítjuk.

Késes aprítóba dobjuk a kicsit olajos aszalt paradicsomokat, a tisztított és nagyobb darabokra vágott vöröshagymát, és fokhagymákat, és a dió kis részét. Pépesre daráljuk.

A paradicsomos masszát összedolgozzuk a maradék dióval,  barnarizzsel, tojással, fűszerekkel, és a liszttel könnyen formázható, nem ragacsos állagúra alakítjuk.

Diónyi gombócokat formázva egy tepsiben 180 fokos sütőben 20-25 percig sütjük.

Erdei gyümölcsös tápiókapuding kakaós zabmorzsával

(12. hónaptól, allergén: apró magvas gyümölcsök)

Elkészítés:

A tápiókagyöngyöket néhány órára hideg vízben áztatjuk.

Az erdei gyümölcsöket egy fazékban lassú lángon forralni kezdjük. Hozzáreszeljük a meghámozott almát, belekarikázzuk a banánt és nagyjából 10 perc alatt összerottyantjuk. Fahéjjal, kardamommal fűszerezve hagyjuk hűlni.

A tápióka áztatóvizét leöntjük és a darabos fűszerekkel és minimális cukorral együtt nagyjából 5 dl vízben megfőzzük. Ha megduzzadt, eloltjuk a tüzet, és hozzákeverjük a kókusztej nagy részét. A kókusztej maradékával tovább lazítjuk majd, ha kihűlt.

A zabpelyhet kakaóval, pici sóval és egy kis sziruppal elkeverjük, és serpenyőben, kókuszzsíron ropogósra pirítjuk.

Útra kész, tiszta befőttesüvegekben rétegezzük. Alulra egy réteg gyümölcsvelőt teszünk, rá sok tápiókapudingot, befejezésnek egy újabb réteg gyümölcsöt és a tetejére a ropogós csokis pelyhet.

Kézbe illő sült zöldségek 

(10. hónaptól, allergén: zeller)

Elkészítés:

A zöldségeket meghámozzuk, megmossuk, gyerekkézbe való hasábokra vágjuk.

Sütőtálcára halmozzuk, meglocsoljuk a szimpatikus zsiradékkal, megszórjuk a zöldfűszerekkel, kézzel összeforgatjuk, hogy ezek mindenhol érjék a zöldségeket és 200 fokon 20 percig sütjük.