Alma a családi megmentő – mi mindenre jó? Almás diós zabpalacsinta

Édesít, ízesít, sűrít, fogzást könnyít, unalmat űz, zöldségeket szerethetővé tesz. Az almát mindig is szerettem, amióta meg gyerekeim vannak, imádom. 

Bár az almát a félrenyelhetősége miatt nem szokás a hozzátáplálási kor kezdetén kínálni a babáknak, a gyerekeim nem olvasták az ajánlásokat 7-8 hónapos korukban, amikor lecsaptak megszokott tízóraimra, az egész almára, és fogatlan ínyükkel, édes lében tobzódva farigcsálni, szívogatni kezdték. Azóta nálunk ez az alapértelmezett, nr1 gyümölcs, ami rengeteg arcát mutatta meg az elmúlt években. Nem tudunk annyit venni belőle, hogy el ne fogyjon.

Ezért is csatlakoztam a Felelős Gasztrohős és IttaSzezon Mindennapi alma kampányához, amelynek célja a gyümölcsöt népszerűsíteni és kreatív felhasználási módjait bemutatni. 

A legolcsóbb vitamin komplexünk

Alma szinte egész évben van, mivel a késő nyártól közép őszig tartó érése után is nagyon jól tárolható. Tavasszal már fogyóban az előző évi kínálat, de aztán érkeznek a nyári almák (pl nyári fontos vagy fehér Klára). Azok ugyan nem a legnépszerűbbek, de süteményben, lekvárban, szószokban, chutney-kban nagyon jók tudnak lenni. 

Lényeges érv mellette, hogy a legolcsóbb gyümölcseink közé tartozik: 200-400 forintos átlagáron kapható.

Többféle régi, magyar fajtánk is van, amelyek sajnos már nem annyira elterjedtek, mint például batul, egri piros, húsvéti rozmaring, téli piros pogácsa – még a nevük is ízes. A legismertebb almák nem magyar eredetűek, mint a jonatán, a gála, a golden, az idared, a jonagold (ezek többsége Amerikából származik), a florina francia, a mutsu meg japán, de ez mit sem változtat a tényen, hogy nincs még egy ilyen bőtermő és sokoldalú hazai gyümölcsünk. 

Sokaknak van egy nagymamai almáspite receptje kockás füzetbe írva, ami még zsírral készült, vagy egy jól bevált holland almatortája, tarte tatinje, galette-je, crumble-ja. Jó dolog még a kacsasült mellé a dinsztelt lilakáposztába tenni, tepsis csirke alatt zöldségekkel együtt megsütni, kiránduláson a szendviccsel ropogtatni, kompótot főzni belőle, hasmenéskor reszelni, mákos beigli után fogakat tisztítani vele. Ezeket variáltam én is sok éven át, aztán a gyerekekkel hatalmas ugrás következett az alma felhasználási lehetőségeiben. 

Mire jó még az alma? 

1. A hozzátáplálás idején klasszikus kezdő gyümölcs 

Gyakori, hogy préselt vagy reszelt alma a baba első kóstolója. Nálunk pont nem ezzel kezdődött a hozzátáplálás, mert magas fruktóztartalma miatt nem a legkönnyebb kezdő falat (miért nem jó a sok fruktóz? itt írom). egy babának. Inkább a tökfélék, cukkini volt nálunk sláger elsőre. Az alma később érkezett, először gerezdekre vágva, kicsit megpárolva. Aztán BLW-s szokás szerint vékony szeletekre vágva nyersen kínáltam a 7. Hónap után, de akkor már sokkal vonzóbb volt egészben, hámozva, ezzel is megalapozva az eljövendő időszak labda mániáját. Ekkor sokan ráébrednek, bőven van hasonlóság a kölyökkutyák, és gyerekek közt. 

2. Más ízek bevetetését segíti 

A hozzátáplálás idején sokszor beválik, hogy új íz bevezetéséhez a már megszeretett ízt használjuk segítségként (erről a praktikáról ebben a posztban írtam bővebben). Az első almakóstoló után az alma segíheti az utána következő zöldségek, például sárgarépa, egyéb gyökerek, tökfélék elfogadását, ahogyan más esetben a krumpli is ugyanilyen mankó tud lenni. Ilyenkor meglepő felfedezéseket lehet tenni. A már kialakult kedvencekkel variálva a kevésbé szeretett zöldségek néha remek kombót Nálunk a zellert, karalábét, brokkolit és a karfiolt is felkarolta az alma. 

3. Könnyíti a fogzást

Van, akinek a száraz kifli csücske, van, akinek a fagyasztott rágóka válik be a fogzás idején. Nálunk az alma egészben, hámozva és behűtve a 9-10. Hónapban.  Hámozott és nagyon kemény almát, jellemzően zöldet adtam csak a kezükbe ellenőrzött körülmények közt, hogy apró darabokat ne tudjanak leharapdálni, csak a hideg levével és kemény húsával vigasztalódni.  Bár a fogzást semmi sem tudja igazán megkönnyíteni, de legalább egy természetközeli megoldás pl kartonpapír vagy könyvrágcsálás helyett, mert az is gyakran előfordult nálunk. 

4. Unaloműző 

Amikor a legnagyobbom egyéves körül volt, rájöttem, hogy tömegközlekedésre, vagy hivatali ügyintézésre sosem indulhatunk alma nélkül. Amíg a sorszámomra vártam, ő nem mesét nézett a telefonomon, hanem egy almát pofozgatott, morzsolgatott, rágcsált. Túl hosszú ügyintézéskor egyéb játékok, nézegetnivalók  is jól jöttek, például nem tudok elég hálás lenni a Böngésző sorozatnak. 

5. Cukor helyett édesítő

A hozzáadott cukor csökkentésére pazar a házi almaszósz. A párolt almánál koncentráltabb ízt tudunk elérni, ha a kockára vágott almát pici zsiradékon megdinszteljük, és ha megpuhult, pürésíthetjük. 

6. Reszelve, darabolva is édesít, sűrít 

Ha lekvár helyett házi gyümölcsvelőt készítünk, egy almával és az édes ízeket kiemelő fűszerekkel, pl fahéj, szegfűszeg, gyömbér, kardamom, vanília remek cukormentes gyümölcsvelők készíthetők. De édesíthető vele a zabkása, batátás nudli , málnás fölesfelfújt

7. Sűrítésre is jó

Az alma héjában rejlő pektin prebiotikus hatású, zselésítő anyag. A pektin rost, és azon növényi alkotórészek közé tartozik, amelyek nem emészthetők, de az emésztésben mégis fontos szerepet játszanak. Többek közt a vastagbél baktériumai táplálékként tudják használni, a bélcsatornabeli immunrendszer működését támogatva. Ugyanitt nyálkahártya bevonó, védő hatású. A legtöbb esetben tehát a héjával együtt érdemes használni, például szószokhoz,  kevert sütemény tésztába reszelve. A sűrítő hatást leginkább akkor lehet látni, ha a szósz, gyümölcsvelő a forrás után kihűl, és az alma hatására zselésebb állaga lesz. A por állagú pektint is főleg almából, vagy birsalmából, illetve citrushéjakból kivonva állítják elő. 

8. Sós ételeket és szószokat édesít

A fent emlegetett dinsztelt káposztán kívül például a paradicsomlevest vagy a sóskafőzeléket is kár cukrozni, amikor az alma is tudja édesíteni. A házi ketchup is lehet almától édes. 

10. Mártogatós mellé ropogtatható 

Egy diós céklakrém, egy medvehagymás vöröslencse krém, egy törökmogyorós répakrém kelendőbb tud lenni valamilyen lepénnyel és almával. Nálunk a sárgarépa és nyers karalábé is állandó kísérői a mártogatósoknak, de azok is akkor vonzóbbak, ha ott az alma is. 

11. Szerethetővé teszi a salátát

Nincs az a fejes vagy római saláta, amelyik ne tudná vonzóbb arcát mutatni egy gyerek számára néhány kocka almával.  A majonézes salátákon kívül Zöld salátákba, lencsés salátákba is illik. 

Új recept: zabpalacsinta almával

Lehet, a saláta már haladóbb szint. Elsőre egy zablisztes palacsintában sokkal könnyebb megszeretni az almát. Ebben a pirított dió is segítséget nyújt, és a hozzá kínált almakompót pedig minden édesítés nélkül  is ki tudja egészíteni. A 10-11. hónaptól kínálható. 

Elkészítés:

Egy fazékban zsiradékot melegítünk és az almakockákat megdínszteljük. Közben fűszerezzük, és a végén belekeverjük, vagy csak rászórjuk hangulat szerint a bogyókat. 

A darált diót és a zablisztet serpenyőben, zsiradék nélkül megpirítjuk. Intenzívebb íze és illata lesz. A száraz hozzávalókat jól elkeverjük  a szódabikarbónával, a sóval, fahéjjal és szerecsendióval. Ráhalmozzuk a reszelt almát,  ráütjük a tojásokat és a savas vizet és növényi tejet apránként adagolva sűrű masszává keverjük. Legalább fél órán át pihenhet.

A masszából 7-8 centis korongokat szaggatunk, és serpenyőben kevés kókuszolajon néhány perc alatt átsütjük. 

A recepthez a Simon Gyümölcs almáit használtam.

Elakadtál a hozzátáplálásban? Később lett válogatós a gyermeked? Különleges étrendi igényeitekkel zsonglőrködsz és az időhiány mindig nyerésre áll? Étrendtanácsadásomon ezekben a kihívásokban is örömmel segítek. Ha pedig családi receptekre, inspirációra van szükséged, kövess Facebookon, Instagramon!