A szülők olykor magukat hibáztatják, holott a hozott személyiségjegyek, a fejlődési lottó és még néhány más izgalmas elem együttes hatásaival szembesülnek. Mik ezek?
“A kislányommal a hozzátáplálás sikersztori volt. Érdekelték az ízek, hamar eljutottunk a püréstől a darabosig, később a családi fogásokig: tankönyvi baba volt. A férjemmel szeretünk főzni, jókat enni, így azt gondoltam, ez a természetes. Aztán két év múlva jött Ábel. Már a szoptatás sem volt olyan egyszerű. Minden pisszenés kizökkentette, ha üzenetem jött a telefonom, vagy meghallott egy kutyát az utcán, már abbahagyta. Így volt ez a kóstolásoknál is, nem érdekelte az ennivaló.
“Tudom, hogy nem helyes, de sokszor olvastam mesét neki evés közben, hogy eltereljem a figyelmét, és addig is egyen pár falatot. Mentségemre szólva legalább nem képernyőt használtunk. Aztán valahogy eldöcögtünk, de amikor jött a dackorszak, akkor lett még stresszesebb őt etetni. Főtt ételt alig akart enni, édességet bármikor. És követelte is. Elutasított egy csomó zöldséget, amit addig úgy, ahogy evett, és még a nővére jó példája sem hatott rá. Miért van az, hogy egy családban két, ennyire különbözően evő gyerek él? Elrontottunk valamit?” Anita azért keresett meg, hogy Ábel étrendjét segítsek bővíteni.
Gyakori kérdés
A problémája nem egyedi, több szülő is kérdezi, mi az oka és mi a teendő hasonló esetben. Nem minden, jó alapokat építő családnak könnyű változatosan táplálni. Amíg az egyik gyerek ki tud egyezni egy sült csirkés, rizibizis, salátás komplexummal, addig a másik rá se néz, csak a megszokott virslire, sült krumplira. A gyerekek közti különbség és a hatása az evési hajlandóságra összetett, ezért ebben a posztban a lényegesebb okokat bemutatom.
1. Eltérő személyiségjegyek: extrovertált, vagy introvertált?
A gyerekekeknek több alapbeállítása is meghatározó abban, hogy állnak az újdonságokhoz és a komfortzónán túli benyomásokhoz. Az egyike az, hogy inkább introvertált vagy extrovertált személyiség jeggyel bírnak-e.
A belső biokémia, az idegrendszer és neurotranszmitter hálózat alapvető szerepet játszik abban, hogy nyitottabbak vagy félénkebbek vagyunk-e. És egyes esetekben viselkedhetünk másképp is, mint azt alapbeállításunk diktálná. A személyiségjegyek megnyilvánulását biológiai alapok és környezeti interakciók formálják.
Hans Eysenck németországi születésű pszichológus a személyiség típusok tanulmányozása során azt találta:
- az extrovertáltak alacsonyabb arousal, vagyis éberségi szinttel rendelkeznek, amiatt több külső stimulációra van szükségük.
- az introvertáltak érzékenyebbek és arousal szintjük eleve magasabb. Kevesebb inger is elegendő számukra az optimális éberségi szint fenntartásához, és a túlzott kívülről érkező stimuláció fárasztja őket.
Az ide kapcsolódó biokémia folyamatok alapján vannak gyerekek, akik kíváncsibb, kockázatot inkább vállaló alkatok, míg mások óvatos, biztonságot kereső, változásokra érzékeny típusok. Nekik a megszokott, jól bejósolható ízvilág fontosabb.
Már elég lenne ahhoz, hogy értsük, egyikünk miért vállalkozik könnyebben a tengeri herkentyűk kóstolására, míg másikunknak bátorságot kell gyűjtenie hozzá. De még van több más tényező is, ami alakít.
2. Az ízérzékelés különbségei
Ha esetleg ismered könyvemet (Nincs olyan, hogy rossz evő, 2025), abban is szerepel, hogy a gyerekek alapvetően is intenzívebben érzik az ízeket, mint a felnőttek. És az ízlelés szubjektív minőségében is különbség van egyes gyerekek közt.
- Egyes gyerekek sűrűbb ízlelőbimbó‑eloszlással jönnek a világra. Ez erősebb, intenzívebb ízélményeket eredményez.
- Ezen belül is vannak, akik a keserű ízekre különösen érzékenyek. Például egyik kislányom azon fehér hollók közé tartozik, aki a csokit nem szereti, mert a keserűsége túl intenzív.
- Nemcsak maga az ízérzékelés különbözik, hanem hogy ki mennyire ingerkereső vagy ingerkerülő.
3. Az evési készségek fejlődésének különbségei
Nem magától értetődő, összetett folyamat, amely az idegrendszer, az érzékszervek, a testtartás, testérzékelés és az izomzat összehangolt működését igényli. Az evéshez szükséges készségek a születéstől fogva, a szoptatástól kezdve folyamatosan alakulnak, finomodnak. A falatképzéstől a rágáson át a nyelésig a gyakorlandó készségek nemcsak táplálkozási, hanem mozgásfejlődési és kognitív mérföldkövek is egyben.
4. A szenzoros feldolgozás különbségei
A kisgyerekek idegrendszere folyamatosan tanul és gyakorol. A szenzoros integráció folyamatában az érzékszervi információk feldolgozása és összehangolása történik. Az érzékszervek alapján befutó ízélmények, állagok, szagok, látványok mind tanulmányok a számára, amelyek a belső testi érzetekkel, a szájban érzett információkkal együtt alkotják a tapasztalásokat.
A kicsi folyamatosan tanulja, hogy mi biztonságos, mi kellemes, mi túl sok, és hogyan reagáljon az ingerekre. Evésnél ez nemcsak az ízről szól, hanem a tapintásról, a hőmérsékletről, a textúráról, a szagokról, az állkapocs és a nyelv munkájáról, sőt a testhelyzetről és az egyensúlyról is.
Az evés fejlődési útja
Az evés készségei egymásra épülő úton fejlődnek. A látvány és a szag a belépő ingerek, majd a tapintás, majd a száj körüli érintés több információt ad, ami a szájban lévő állaggal, és a rágással, majd nyeléssel bővül.
- A baba először az étkezési helyzetet tapasztalja, a szülő jelenlétét, az étel közeledését és ennek körülményeit.
- Belép a felfedezés: nézi, szagolja, megérinti, nyomkodja.
- Külön tanulmány, hogy a szájába kerül, és ott mit érzékel.
- A rágás, nyelés, falatkezelés is egy összetett élmény anyag.
- A fejlődés során a gyerek képes lesz többféle ételt, kevert állagot és változó környezetet is elfogadni.
Hol akadhat el?
Egyes gyerekek számára terhelőbb azok az ingerek, amely mások ingerküszőbét nem bolygatják. Egyes illatok, darabok vagy nyálkás állagok, hideg-meleg váltás, roppanós vagy pépes textúra, ragacsos kéz, zajos környezet.
Az evési szokások alakulása az idegrendszer érési folyamata is egyben. Ha a gyermek szenzoros rendszere nehezen integrálja az ingereket, akkor az étel nem tápanyagként jelenik meg számára, hanem túl sok, kiszámíthatatlan, néha fenyegető élményként. A források külön kiemelik, hogy az evési szenzorosság gyakran együtt jár más érzékenységekkel is, akár hangokra, fényre, érintésre való túlzott reakcióval.
Az evés fejlődése akkor halad jól, ha a csimota először meg tudja nézni, aztán meg tudja érinteni, később be tudja venni a szájába, végül meg tudja enni ugyanazt az ételt anélkül, hogy a teste riasztana. Ha ez valamelyik ponton elakad, az nem okvetlenül „hiszti”. Lehet szenzoros túlterhelés vagy éretlenség jele.
Tipp
Az evéstámogatást célzó foglalkozások játékhelyzeteketeken alapulnak, amelyekben a gyermek fokozatosan találkozik azokkal az ingerekkel, amelyeket nehezen tolerál. Lehet az a hintázás, egyensúlyozás, mászás, gurulás, illetve az evéshez szorosabban fűződő ingerek: száj körüli és szájban megjelenő érzékleti élmények, tapintás, különböző textúrák megérintése. Elsődleges cél nem rávenni az evésre, hanem támogatni, hogy az idegrendszer szokja, tanulja az ingereket.
5. Az étvágy és érdeklődés különbségei
Testvéreknél normálisan eltérő lehet az is, milyen étvággyal, milyen érdeklődéssel állnak az evéshez. Vannak haspókok, és étvágytalanabbak, és különbség van abban is, hogy egy kosztost egyáltalán mennyire köti le az evés. Van, akit be tud szippantani az asztalnál töltött idő, más inkább játszana tovább, és nehéz diplomáciai művelt megszakítani egy stratégiai legózást holmi húslevessel. Az egyik gyereknél természetesebb lehet a változatosság, a másiknál több idő, több biztonság és egyes ízeknél több ismétlés kell.
Az étvágy különbözőségei pedig egy új aktát nyitnak, ahol megnyílik az emésztés, és ahhoz kapcsolódó testi érzetek egész tárháza. Táplálkozással foglalkozva kliens tapasztalatokból is állíthatom, az emésztés minősége, és interoceptív (azaz a testből származó) érzetek meghatározók abban, ki milyen lelkesen szalad kezet mosni ebéd előtt.
6. Ugyanaz a család.. de mégsem minden ugyanaz
A gyerekeim úgy össze tudnak veszni még azon is, ha nem patika pontosan ugyanakkora almát kapnak, hogy korábbi méret, számosság, aránybeli sérelmeiket álmukból felkeltve is fel tudnák sorolni pontos kronológiában. És persze megy a szülőhibáztatás ezerrel, de valójában nem megvalósítható, hogy ugyanabban a családban minden gyerek egyformán részesüljön mindenből a figyelemtől a csoki kockák számáig.
Mindegyikük kicsit más élethelyzetbe érkezik. Az első gyerekeknél több a bizonytalanság, de több az idő, következőknél több a rutin, de több a feladat, és rohanás is. Ez pedig exponenciálisan emelkedik a gyerekek számával. A csimoták temperamentuma is különböző, így ugyanaz a helyzet mást jelent számukra, és a szülő is – akár szándékán kívül – másképp reagál rájuk.
Az igényük is elérhet, az egyik lehet ölelősebb, a másik visszahúzódóbb, az egyik órákig eljátszhat egy földre szakadt akácfa ággal, az öccse meg lehet egy Angyal Bandi leszármazott, akinek nyomát folyamatos kármentés kell, hogy kísérje.
Ráadásul sokszor a szülő saját vérmérséklete miatt is kihívás elé kerül, ha az egyik gyerek személyisége nagyon eltér az övétől, vagy rossz gombokat nyomogat rajta. Így egy családon belül nemcsak a gyerekek különbözhetnek, hanem az attitűd is, amiben nevelkednek.
Fontos!
Az, hogy egy családon belül különbségek vannak a gyerekek evési habitusa közt, nem hiba, nem szülői mulasztás. Nem lehet és nem is érdemes egység csomagban kezelni a gyerekeket, eltérő fejlődési úton haladnak még akkor is, ha ugyanazt látják azt asztalon és ugyanolyan az uzsonnás dobozuk. A válaszkészség, vagyis ha a saját igényeik szerint alakítjuk az étkezési szokásokat nem kivételezést jelent, hanem rugalmas alkalmazkodást.
Válogatós a gyermeked? Küzdelmes vele, és eszköztelennek érzed magad? Komplex megoldást kínálok a táplálkozási tanácsadásomon!
- A játékos étrendbővítés örömet hozhat a szülőnek, gyermeknek
- Jól variálható receptekkel segítek, speciális igényekre szabva is
- Bemutatom a menü tervező koncepciómat, amellyel könnyebb változatos étrendet kialakítani
Természetgyógyászként és táplálkozás tanácsadóként alapossággal, holisztikus szemlélettel kísérlek a megoldás felé. Gyakorlatias tanácsokkal, beszerzési és főzési tippekkel átfogó támogatást nyújtok. Keress bizalommal!
Ha pedig családi receptekre, inspirációra van szükséged, kövess Facebookon, Instagramon!
Források:
Az introverzió 4 típusa – Mi rejlik az egyedüllét iránti vágy mögött?
Understanding Sensory Processing: Its Role in Picky Eating and Feeding Behaviors
Válogatós a gyerek? Az okot keresse a génekben!
Extraversion and Introversion
Rossz érzések gyermekünkkel kapcsolatban, melyekről senki nem beszél…
