Polenta figurák kétféle mártogatóssal – reggeli ötlet babáknak

A 8. hónapban jött el nálunk a falatkás reggeli kóstolók ideje. Legyen puha, könnyen ehető, és emészthető, tápanyagdús, értékes szénhidrátforrás – ezeket a szempontokat tartottam fontosnak. A különböző mártogatósok vacsorára is beváltak, és azóta is működnek, csak fűszeresebben. Eleinte különböző gabonákból készült alapokkal egészítettem ki, például sűrűre főzött és formázott kölessel, vagy  polentával. Ezeket előző este megfőztem, reggel a formából kivéve így rövid idő alatt össze lehetett dobni egy tartalmas reggelit. Most narancsos sárgarépa és bébi spenótos, citromfüves avokádót készítettem. Ebben a posztban részletesebben kitérek magára a kukoricára is, érintve a nemesítés vs. GMO és vegyszerek kérdését, mert elég megosztó növény.

Törökbúza, meleg málé – a kukorica sokakat elbizonytalanít, mert laikusként annyit tudunk, hogy újabb és újabb, nemesített, még ellenállóbb, még szuperebb kukoricák jönnek létre, és adódik a kérdés, hogy ez fogyasztóként nekünk is jó-e. A passzív dohányzás analógiájára a passzív kukoricafogyasztás minden, vegyes étrenden élő embert érint, mert a tenyésztett állatok fő takarmánya. A világ egyik fő tápláléka, és legnagyobb volumenben termelt növénye. Az elmúlt bő tíz évben tovább nőtt a kukorica iránti kereslet Európában is, és nem csak takarmányként és élelmiszerként, hanem a szesziparban, cukorgyártásban (például a cukoralkoholok,  poliolok alapanyagaként), a bioüzemanyag iparban, sőt, a lebomló (-nak készült) műanyag gyártásban is használják. A kukorica nálunk is nemzetgazdasági tényező, és komoly exportcikk, a vetésterület nagysága szerint Magyarország az EU top 5 országai közé tartozik.

Meddig nemesítés, honnantól GMO? 

Amíg a rizs amiatt, hogy arzént tartalmazhat, a kukorica a GMO miatt bizonytalanítja el a szülőket. A nemesítés és a génmódosítás eltérő fogalmak (itt nagyon szépen leírták  történeti áttekintéssel). Génmódosításnak az számít, ha egy másik növényből vett genetikai állományt visznek át a módosítani kívánt növénybe, a nemesítés pedig olyan változásokat gyorsít fel az élőlényekben, amelyek a természetben sokkal hosszabb idő alatt, de végbe tudnak menni (akit még mélyebben érdekel a téma, itt talál egy részletes interjút  Dudits Dénes genetikus agrármérnökkel a precíziós nemesítésről).

A bio kukorica is egyre szélesebb körben is elérhető. Biogazdaságokban a vetésforgót és a növénytársításokat alkalmazzák, sok más mellett ezeken is múlik a sikere. Monokultúrában nevelt kukorica még inkább ki van téve betegségeknek, fertőzéseknek, ami sok növényvédő szerrel előzhető meg. Kukorica termékekből, ha lehet, érdemes biót választani, részben amiatt, hogy minimalizáljuk a növényvédelemben használt glifozát mennyiségét (elterjedt gyomirtó, növényvédő szer, amelyet zöldségek, gyümölcsök, gabonák termesztésénél, és különösen GMO növényeknél alkalmaznak. Irritációt okozhat, az emésztő- és a hormonrendszert tudja  károsítani). A Dm-ben például kapható bio kukoricadara/polenta, a BiOrganik, Biopont is forgalmaz.

Mit tud a polenta? 

A polenta, vagy puliszka, azaz a kukoricakása  magas glikémiás indexű és szénhidrát tartalmú (65-70 gramm), és gyorsan felszívódik. Minél kisebb szemcséjűre őrölt, annál könnyebben szívódik fel. Ásványi anyagokat tartalmaz, vasat, magnéziumot, foszfort, cinket, de kutatások arra is rámutattak, hogy az emésztése során B-vitaminokat von el a szervezettől.

A 7. hónaptól bevezethető, kényelmesen, könnyen elkészíthető, és szuper tápláló feltéteket lehet hozzá adni. Például ezt a kettőt, amelyek szintén kínálhatók a 7. hónaptól. Az avokádókrémhez adott bébi spenótból kis mennyiséget használunk, és azt is párolva. 

Elkészítés:

A sütőt 200 fokra kapcsolom. A sárgarépákat meghámozom, négy darabba vágom és egy kis tepsibe teszem. A lilahagymát megpucolom, és a felét a répák mellé dobom, és egy kis vízzel együtt a sütőbe teszem jó 20 percre.

A polentát vízben felteszem főni (ha nem sikerül biót kapni, akkor amennyire lehet, érdemes átmosni). Főzéskor a sűrű állag a cél, ezért apránként öntögetem hozzá a vizet, és folyamatosan kevergetem, mert puffog. Ha elkészült, egy picit duzzadhat és hűlhet, de még melegen kanalazom át egy tányérra rendezgetett fém sütikiszúró formákba, és hagyom kihűlni.

A bébispenótot, ha nem bio, megmosom, és egy serpenyőben minimális vizet használva megfonnyasztom.

Amíg hűl, a sült sárgarépa darabokat és lilahagymát egy kis facsart narancslével leturmixolom, és hozzákeverek egy pici olajat.

Az avokádót félbevágom, a magját kivájom, a húsát egy tálba kanalazom. Ha nagyon puha és krémes, akkor a párolt bébispenótot késsel aprítom és úgy keverem össze a villával összenyomott avokádóval. Ha nem annyira puha, akkor a botmixer intézi őket. A végén pici citromlé és citromfű fűszerezi.