Hello karácsony! Rokonokat összetartó, üzbég rizses hús (plov) – baba változatban is

Nem tipikus karácsonyi fogás következik. Amikor ünnep táján megindul a rokon- és barátvándorlás, és több generációt látunk vendégül, különféle igényekkel, és még beszélgetni is jól esne velük, nemcsak főzni és felszolgálni, akkor jó ötlet egy egytálétel valami kis csavarral. A rizses hússal nem lehet hibázni, általában a dédszülőktől az unokákig befogadható, és lehet egy kicsit villantósabbá tenni. Nálunk most ez a plov tele zöldségekkel, zöldfűszerekkel. Bárányból főzzük, és fontos eleme, hogy a csontok is bele főnek a maguk bőséges ásványi anyagaival. Belsőséget is teszünk bele, ami egy kis D-vitamint is csempész a legsötétebb évszakba. A családi kondér mellett párhuzamosan a babák számára is könnyen készíthetünk belőle egy tartalmas fogást. 

Minden nemzetnek megvan a maga rizses egytálétele az ezerféle pilaftól a jambalayáig, a bácskairól nem is beszélve.

Az  indai biryanik és a herkentyűs paellák a kedvenceim, de ha tenger híján hazai alapanyagokra szeretnénk szabni a rizseshúst, akkor jöjjön egy közép-ázsiai eredetű finomság, amely annak idején a Selyemúton hódította meg az ősöket. Hagyományosan ünnepekkor, lakodalmakkor készítik. 

A piláfoknál fontos, hogy a rizs ne tapadjon össze, ezért a keményítőben gazdag, kerek szemű fajták helyett jobb a basmati és az ahhoz hasonló, hosszú szemű fajták. Azért is érdemes a rizst többször mosni, vagy pár órára beáztatni, hogy pergősebbé tegyük. Üzbegisztánban ehhez a fogáshoz kedvelik a lazer rizst, és a plovot fürjből is készítik, de maradjunk az itthon is beszerezhető alapanyagoknál. 

Pirított húsok+ zöldségek+ végén a rizs

A fogás fő elemei a zsiradékon, intenzíven pirított, csontos húsok, majd a szaftban puhuló, hagymás, fokhagymás zöldségek alkotta ragu, a zirvak (ebbe olykor egész fokhagyma fejek is belefőnek, amelyeket a végén kihalásznak, meghámoznak, és tálaláskor gerezdenként megszórják vele a rizseshúst). Miután a ragu megpuhult, a harmadik elemet, a rizst szokás a  tetejére halmozni, ami a pecsenyelében és gőzében megpuhul, de kevergetni olyankor már nem szokták. Van, hogy ilyenkor káposztalevéllel, majd fedővel lefedik és mehet a sütőbe a rizs elkészültéig. 

 A családi adag – most a wokban készült 

Az plov  jellegzetes fűszerkeveréke a grúz eredetű khmeli suneli, ami többnyire koriander- és zellermagot, babért, görögszéna magot, szárított bazsalikomot, borsikafűt, körömvirágot és mentát tartalmaz. Ennél picit hazaibban készítjük most, könnyen elérhető fűszerekkel. 

Ezt tudja a baba változat

A baba változat az előkészített alapanyagokból külön edényben fő: egy kisebb darab csontos bárányhússal és tüdővel, reszelt sárgarápával és zellerrel, vízzel, rizzsel, borsikafűvel és petrezselyemmel, esetleg pár szem mazsolával. Semmi más nem szükséges ahhoz, hogy gazdag íze lesz. A 8. hónaptól, illetve a darabos ételek bevezetésétől kínálható. Egyéves kortól már a fokhagymásabb íz is befogadhatóbb lehet, a fűszeresebb, családi verzió pedig nagyjából másfél éves kortól. 

Elkészítés: 

A hagymákat megtisztítjuk, aprítjuk. A sárgarépát, zellert megtisztítva vékony hasábokra vágjuk, egy kisebb fél sárgarépát és egy szilványi darab zellert lereszelünk a baba verzióhoz. A káposztát vékonyan felcsíkozzuk, a birsalmát negyedeljük, a magházát kivágjuk, és a gyümölcsöt 1 centis kockákra vágjuk. A csontos bárányhúst gyerekökölnyi darabokra vágjuk, az apróhúst nagyobb falatokra, a tüdőt negyedbe. A zöldfűszereket megmossuk, aprítjuk. 

A baba verzióval kezdve: egy kis főzőedényben, hideg vízben feltesszük puhulni a csontos bárányhúst egy borókabogyóval, és addig főzzük lassú lángon, amíg a csontjáról le nem tudjuk választani. Időközben a tüdőből is belefőzünk egy kis darabot.  A közelbe készítjük a lereszelt zöldségeket, 1 kk aprított borsikafüvet, 1 tk petrezselymet, és pár szem mazsolát.

A családi kondérban megolvasztjuk, majd felforrósítjuk a zsiradékot, rádobjuk a csontos húst és gyorsan forgatjuk, nehogy odakapjon. Jöhet az apróhús, jól átpirítjuk, majd a tüdőt is. Kisebb lángon folytatva hozzáadhatjuk a vöröshagymát, később a  fokhagyma harmadát is. Felöntjük annyi vízzel, hogy a húsok lazán ússzanak benne. Közepes lángon folytatva a ragu megkapja a sót, a babért, a kakukkfű, borsika, bazsalikom harmadát, az őrölt koriandert és a görögszénát. Amikor puhulni kezd (a hústól függően jó egy-másfél óra múlva), akkor hozzáadjuk a fokhagyma második harmadát, a sárgarépát, zellert, kis idő múlva a káposztát, és a zöldségek puhulásának vége felé a birsalmát. Ha kell, pótoljuk az elfőtt vizet, de nem túl sokat, mert rizses húslevesünk lesz. A tüdő hamarabb megpuhul, azt a többi hús puhulásáig kivesszük, és falatnyi darabokra vágjuk. 

Közben befejezhetjük a baba fogását.

A csontos húst és tüdőt kivesszük, a levében megfőzzük a reszelt zöldségeket, végül 2 evőkanál rizst, a mazsolát és a zöldfűszereket hozzáadva nagyjából tíz perc alatt teljesen összepuhítjuk. A húst, tüdőt apróra vágjuk, és tálaláskor a zöldséges rizshez adjuk (össze is lehet keverni, csak például nálunk a gyerekek babakorukban jobban szerették, ha nem keverednek a textúrák, és inkább külön csipegették a fogás alkotóit). 

Vissza a családi kondérhoz: ha a zöldségek megpuhultak, a fokhagyma maradékával, a maradék zöldfűszerekkel (kivéve a petrezselymet és mentát) átkeverjük, ráhalmozzuk a rizst, megszórjuk mazsolával, és lefedve puhítjuk még  körülbelül 25 percig. Utána a tüdő darabokat is visszaadjuk a ragunak. Tálaláskor az egészet megszórjuk mentával, petrezselyemmel.