Miért permeteznek a gazdák többet, mint kellene? Félnünk kell attól, hogy az eső is szennyezett? A bio zöldségben tényleg több a vitamin? A Gourmet&Delicious feketeöves termelői válaszolnak.
Az, hogy a hazai zöldségeket, gyümölcsöket, gabonát mennyi és milyen vegyszerekkel kezelik, sokan szeretnénk tudni, de még kellő tájékozottsággal is nehéz belelátni, hogy is működik a növényvédelem egy gazdaságban. Szülőként gyakori dilemma, főleg a hozzátáplálás idején, hogy miből lenne fontos biót szerezni a csimotának, és miből nem létszükséglet. Hozzám is befut ez a téma jó néhányszor az oldalon keresztül (korábban írtam írtam is róla).
Évek óta termelgetünk néhány zöldséget, gyümölcsöt a kiskertünkben, ezért tudom, mennyi küzdelemmel jár a vegyszermentesség, és természetes növényvédelem. A kukacos cseresznye, a tetűjárta spenót csak néhány bosszantó jutalma a szelíd gazdának. Több új kártevő faj megismerésérésével bővíthetjük biológiai ismeretünket, és a csigáknak sem kell rimánkodni, mint a gyerekeknek, hogy egyenek salátát.
Egy szakértő párral most aprólékosan cincáljuk a bio témát. Varga Szabolcsot és Vargáné Topor Erikát egy permakultúráról tartott előadásukról ismerem. Lenyűgöz a tudásuk, kreativitásuk, odaadásuk a kertjük, manufaktúrájuk iránt. És az, hogy mindezt elhivatottan tanítják is. A beszélgetés hosszúra sikerült, kisgyerekek mellett valószínűleg több részletben fogadható csak be.
A legfontosabb gondolatokat kigyűjtöttem röviden.
- Szabolcs és Erika szerint minden gyümölcsökből és zöldségekből jobb lenne, ha biót, vagy vegyszermenteset vennénk. Ismerve a gazdálkodói szemlélet, azt tapasztalják, hogy olykor fölöslegesen sokszor, akár megszokásból, és túlbiztosítás miatt permetezik a növényeket.
- A jó kérdés nem feltétlenül az, hogy a termés bio vagy nem bio, hanem az, hogy aki termel, milyen szemlélettel dolgozik.
- De hogyan láthatunk bele, hogy egy gazda mennyire lelkiismeretes? Ez nehéz, de például jó támpont, ha maga a gazda saját egészségügyi kihívása miatt gondosan megválasztja a termesztés módját. Sok mai, fiatal gazda saját betegsége miatt kezdett el vegyszermentesen termelni, ezért tudják, miért fontos ez másoknak is.
- Nem a növényvédő szerektől kell tartanunk, inkább attól, ha azokat nem jól használják. Az odafigyeléssel, szakirányítás mellett kijuttatott növényvédőszer az esetek 99%-ban nem fog gondot okozni.
- Vajon a bio beltartalomban erősebb? Szakértői munkáik alkalmával Szabolcs és Erika gyakran tapasztalják, hogy a bio termesztéskor a tápanyagozás hiányzik, és a zöldségeknek sem ízük, sem illatuk, sem színük. A növények szó szerint éheznek. Vagyis az a gondolat, hogy a bio vitaminban is erősebb, nem feltétlenül igaz.
- A bio gabonák esetében nem árt az óvatosság. Előfordul, hogy fertőzöttek. Általában penészgombákkal, melyek a tárolás alatt toxint termelnek.
- Ha nem tudunk bio zöldséget, gyümölcsöt venni, akkor a hámozás, szódabikarbónás áztatás jó megoldás? A pár a csoda megoldásokban nem hisz, mert ami egyszer egy növényi szövetben felszívódik, azt lemosással nem tudjuk eltávolítani.
- A bióval szembeni gyakori kritika, hogy hiába a gondosság, az esővel érkező plusz szennyeződéseket akkor sem tudjuk elkerülni, és a talaj is lehet szennyezett. Ezeknek van alapja Szabolcs szerint, de abban bízhatunk, hogy bio termelésre történő több éves átállási idő alatt a a talaj és a környezet elkezd megtisztulni, és elkezd visszaállni egyfajta természetes egyensúly is.
- A pár szerint a vegyszermentes áru nem annyira drága, ha hosszú távon gondolkozunk, ugyanis az egészség megtartása a cél. Egy másik szempontból vizsgálva az élelmi rostban, tápanyagban, vitaminokban, enzimekben dús élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk, mint egy „üresből”. Akár a zöldségek, akár a legeltetett marha húsa, hamarabb telítenek.
Íme a teljes interjú.
Időnként a szülők kérdezik az oldalamon, és én is felteszem a kérdést a bevásárlásaimkor, hogy vajon mely zöldségekből, gyümölcsökből lenne fontos, hogy biót adjunk a gyerekeinknek, és mik azok, amelyekből nem lényeges? Időről időre megjelennek a piszkos 12 listák amerikai vagy uniós termésekről. Hazai hírek is érkeznek, amelyek a nagybani termesztés iránti bizalmatlanságot erősítik. Tudnátok javasolni egy listát a hazai viszonyokra nézve, ami támpont lehet a szülőknek?
ERIKA: A kérdés nem egyszerű. Jelenleg azt mondanám, hogy a gyümölcsökből és zöldségekből mind biót vagy megbízhatóan vegyszermentest kéne fogyasztani. De – és itt jön az a fránya de – nem azért mondom ezt, mert biohívő vagyok, hanem mert sajnos jól ismerem a gazdálkodói szemléletet. Egy időben mi is próbáltunk vegyszermentes vöröshagymát venni, de azért nem tudtunk, mert az volt az elfogadott, hogy annyiszor permetezik, mint a szőlőt. Pedig valójában semmi alapja nincs, nem is kellene ennyiszer permetezni.
SZABOLCS: Egy jól összerakott integrált növényvédelemben valójában a fő hangsúly az előrejelzésen van és a szükséges kezeléseken, és nem azon, hogy most szép az idő, menni kell permetezni.
Ebből a 12-ből biót adj a babának!
Odáig érthető, hogy a gazda biztosra szeretne menni, hogy nehogy tönkremenjenek a termései. De meddig indokolt, és honnantól túl sok a növényvédelem?
ERIKA: Erre nincs egységes gyakorlat. Amikor például a férjem növényvédelmi szakmérnökként közel 300 hektár felett felügyelt, akkor az emberei mesélték is, hogy ilyen keveset ők még nem is permetezték ezt a szilvát, mert hozzászoktak, hogy 30-szor permetezték egy szezonban. Jól hallod, harmincszor.
Közben az ő idejében alig 10-15-ször kellett menni. A nagyja alkalommal ráadásul nem is vegyszerrel kezeltek, hanem olyan baktériumokkal vagy hasznos gombákkal, amivel alapvető betegségeket tudtak megelőzni.
SZABOLCS: Szóval a kérdés nem feltétlenül azon van, hogy bio vagy nem bio, hanem azon, hogy aki termel, milyen szemlélettel dolgozik. Egy almát manapság szintén 30-szor is megpermeteznek egy évben. A szőlő sem sokkal jobb, átlagban 15-19-szer. De nagyon sok más példát is lehetne hozni. Tehát inkább a megbízható forráson van a hangsúly és egy hozzáértő szakemberen a háttérben.
Keményen hangzik a harmincszori permetezés. A túlbiztosított nagyüzemi gyakorlatban a kártevők elleni védekezéseken túl mekkora része van annak, hogy a betakarítás könnyebb legyen?
ERIKA: Ez is benne van. Például egy nagyüzemi szántóföldi paradicsomot is kombájnolják, melynek alapvetően nem lenne sok kártevője, mégis desszikálják (kémiai állományszárítás – szerk). általában gyomíróval. Így a szár leszárad és a kombájn könnyen leszüretelheti a bogyókat.
Ugyanígy egy géppel zárott meggy, cseresznye szintén kap először egy olyan permetszert, amellyel a szárait leszárítják, hogy a rázáskor könnyebben lepotyogjon. A trágyázás is attól függ, milyen trágya? Komposzttal kevert szervestrágya? Intenzív marhaüzemből származó trágya? Pétisóval kevert állati keveréktrágya? Csirketrágya? Nagyon nem mindegy, így ezt sem lehet kifejezetten jónak vagy rossznak ítélni.
Vagyis ha megbízható árut szeretnénk, akkor meg kell ismernünk a gazdát, hogy mit hogyan állít elő, és mennyire lelkiismetetes. Csak hát a piacon beszélgetve egy őstermelővel, nem látunk bele, hogyan gazdálkodik. Vannak olyan kérdések, amik alapján le tudjuk mérni, hogy valójában mennyire megbízható?
ERIKA: Ez egy szintén nehéz kérdés. Mi is ismerünk olyan gazdát, aki simán átveri sajnos a vevőit és ez még számunkra is úgy derült ki, hogy egy közös ismerősünk összefutott vele a nagybani piacon, ahol épp a nem bio zöldségét pakolta fel furgonra, amivel pár nappal később kiállt bioként a piacra. Az, hogy a közösségi oldalon a színpadon mi van, csalóka lehet. A lelkiismeretesség jobb irány. Mivel például mi tej- és gluténmentesen kell, hogy étkezzünk saját egészségünk érdekében, én ráadásul sok adalékanyagra, vegyianyagra nagyon allergiás is vagyok, így ha eszem a sajátom, akkor az egy olyan “biztosíték” már a vevőnek is, hogy ő is bátran eheti.
SZABOLCS: Ezen kívül az is fontos valóban, hogy a termesztéskor mennyire támaszkodnak valóban szekemberek segítségére vagy a régi klasszikus metódus van, a „jó volt ez 20 éve is, jó lesz most is” szemlélet. Sok modern és hatékony akár nem vegyszeres növényvédelmi megoldás létezik már, amit nem feltétlen tud meg mindenki, mert még a szakembereknek is bújniuk kell a tudományos leírásokat ahhoz, hogy informálódjanak. Erre egy termelőnek alig ha van lehetősége és/vagy ideje, igénye.
Azt is megmondjátok, ha nem ajánljátok a terméket vagy zöldséget?
ERIKA: Igen. Szoktam is mondani például a cukortartalomnál a vevőknek, aki rákérdez, hogy miben mennyi cukor van: Az én IR-em ez nem mozgatja ki, de ezt meg ezt ne vigye, mert meg szokta a cukrom piszkálni. Ezek valódi támpontok lesznek rögtön.
Sok mai fiatal gazdálkodó pont ezért kezd el gazdálkodni, mert olyan betegségei lettek az évek során, ami miatt először önmagán akart segíteni a tiszta forrású táplálékkal. Én is részben ezért kezdtem. Így ha elbeszélgetünk valakivel, akkor ez is egy jó támpont lehet, mert nyilván, ha ő tudja enni, akkor lelkiismereti kérdést csinál belőle és nem fogja mondjuk egy ugyanolyan problémákkal küzdő vevőjének, netán egy gyerekes anyukának azt mondani az agyonvegyszerezett valamire, hogy “persze vidd el, jó lesz…”
A beszélgetésünk elején mondtad, hogy az lenne a célszerű, ha mindenből biót vagy vegyszermenteset fogyasztanánk. De vannak információk, amelyek összezavarnak. Például hogy a bio gabonák a tárolás során fuzárium gombával fertőződhetnek. Mit kell tudnunk, hogy meg tudjuk ítélni, miből mit válasszunk?
ERIKA: A gabonák valóban fertőzöttek lehetnek. Nem minden esetben, de többször fordul elő a biónál, vegyszermentesnél, mint a megfelelő növényvédelem mellett egy integrált növényvédelemnél. Általában penészgombákkal fertőződnek, melyek a tárolás alatt toxint termelnek. Főleg a teljes kiőrlésű esetén jellemző, hogy ilyenkor a liszttől kezdve a készterméket is érinti.
De például a fűszerpaprika is ugyanez. Egy nem megfelelően növényvédett fűszerpaprikánál a magház penészedhet. Nagyüzemben sem idő, sem kapacitás nincs arra, hogy paprikánként felcsípjék őket, megnézzék van-e penész a magház körül. Egyben szárítják, darálják. Ilyenkor szintén a penészgombák fognak gondot jelenteni. Egy megfelelő termesztéstechnológia és növényvédelem mellett ez például kiküszöbölhető. Nyilván van jó minőségű bio fűszerpaprika is, de sajnos ritka, mint a fehér holló manapság.
Viszont tudok olyan integrált növényvédelemmel termeltet, amit bármikor merek enni én is és ajánlani másoknak is, mert a termelő valóban paprikánként feltöri és nem kerül az őrleményébe bele penészes magházú, mert ez náluk is egészségügyi kérdés.
SZABOLCS: Összességében az olyan gyümölcsöknél, mint a már említett alma, szilva, körte, barackok, stb- nyilván jobb a bio, mert ahogy említettük, sok ültetvénynek sajnos igen rossz a növényvédelmi protokollja. Aki például olyan alapbetegséggel rendelkezik, ahol a toxinok nagyon nagy gondot tudnak kis mennyiségben is okozni, azok legyenek körültekintőek.
Van-e olyan zöldség, gyümölcs, amelynek kevés kártevője, potenciális betegsége van, illetve hatékonyan lehet ellenük védekezni? Vagyis amelyek alapból sem igényelnek túl sok növényvédelmet?
ERIKA: Leszámítva az káposztaféléket, azért a nagyja zöldségnél jól működnek a bio megoldások. Káposztafélék közé tartozik a fejeskáposztától kezdve a karfiolig a brokkoli, de még a kale is, azaz a marhakáposzta, melyből chips készül mostanában. A saját kárunkon tanultuk, hogy sosem termelünk káposztafélét, mert onnantól annyi kártevők lesz, mint égen a csillag.
Ha egy gazda permetez, ám betartja a várakozási időket, akkor lehetséges, hogy szennyezésmentes terméshez jutunk? Vagy ami egyszer bekerült, az bent is marad, legyen bármennyire is ártalmatlan?
ERIKA: A növényeknek van egy nedvkeringése. A várakozási időkről meg első körben azt kell tudni, hogy ami a magyaroknál mondjuk 7 nap, az a németeknél sok esetben más, akár 14-20 nap is. Így, ha egy magyar gazda a német piacra szállít, akkor teljesen más várakozási időket tart be, mert míg 7 nap után simán kimutatható egy szermaradvány, addig 20 nap után már nem vagy a megengedett határérték alatt van jócskán. Ez a növényi keringésnek és működésnek is köszönhető. Egy zöldség esetében sokkal gyorsabb a növénynek a keringése, mint mondjuk egy fásszárú gyümölcsnek. Ezért is térnek el az engedélyezett szerek is a különböző kultúrákban és ha van is szerben (hatóanyagban) átfedés, akkor a várakozási idők eltérőek lesznek.
Vannak olyan szerek, amelyektől fölösleges tartanunk?
SZABOLCS: Nem a szerektől kell félni, hanem attól, amit rosszul használnak. Most divat lett a gyomirtótól félni. Ellenben, ha olyan karanténgyomnövény keveredik a szemes takarmányba, melynek magjában erősen hallucinogén a hatóanyag, na akkor gond van! Nagyüzemben jelenleg nem várható el, hogy mindent gondosan felkapálgassanak, mert nemcsak kivitelezhetetlen, de nagyon költséges mulatság is.
Mivel a mi kertünkben is sokféle kultúra van, a növényvédelem is egy izgalmas tudománynak számít már. Például olyan keverékeket is használunk, ahol az illóolajtól kezdve akár a tojásfehérje is benne van, mint összetevő. Mert a növényvédelem és a készítmények világa nagyon összetett tudományterület, nem csak kémiai vegyszerekre szorítkozik ez a terület.
ERIKA: Régóta betiltották például a DDT-t is, mely rákot okozott, teljesen helyénvaló is a betiltása. De sok szert tiltanak most is be, mert az Unió – sajnos sokszor túlzásba esve – rengeteg szert betilt, ami valójában hatékony és lehet jól is használni. Most vannak olyan kártevők vagy kórokozók, melyek ellen alig maradt megoldás. Ez többnyire nagyobb gond, mert megnehezíti a gazdák munkáját is.
Az ésszel és odafigyeléssel, szakirányítás mellett kijuttatott növényvédőszer az esetek 99%-ban nem fog gondot okozni. Van aki érzékeny rájuk: élő vegyszerjelző lehetnék. De a legtöbb ember nem ilyen hiperérzékeny. Mi igyekszünk a növényvédelmet elsősorban a természetesség elvei szerint követni, vagyis vegyszerek helyett növényi komplexekből, jótékony gombákból és baktériumokból, illóolajokkal kevert megoldásokat alkalmazni. De mi sem tudunk mindent megoldani így, ami évente 1-2 vegyszeres permetezést jelenthet. Nyilván ésszel és mértékkel.
Vannak olyan zöldségek, gyümölcsök, amelyekből ha biót veszünk, az beltartalomban nem jelent számottevő különbséget a nem bióval szemben?
SZABOLCS: Ez sem egyszerű kérdés. Sokszor járunk ki ültetvényekre szaktanácsadni biótól az integrálton keresztül mindenféléről hol gyümölcs fronton, hol zöldségfronton. A legtöbb esetben a biónál azt vettük észre, hogy a tápanyagozás teljesen hiányzik és a zöldségeknek sem ízük, sem illatuk, sem színük. Szó szerint éheznek. Egy olyan élelmiszernél, ahol már maga az anyanövény éhezik, miből gondoljuk, hogy a beltartalma jó lesz?
ERIKA: Erre sok tanulmány is született. Attól, hogy valami vegyszermentesen terem, még nem biztos, hogy beltartalomban megüti azt a szintet, ami kell az egészséges táplálkozáshoz.
Ha nincs mód őstermelőtől venni, ha túl drága a családnak a bio zöldség, gyümölcs, hús, ha messze van a biopiac, ha nem akarunk AMAP- tagságot, ha túl sok idő és macera mindez, akkor hogyan tudunk minél tisztább termésekhez jutni?
ERIKA: Megtermeljük. Nagyából így. Onnantól, hogy van egy falatnyi kertje valakinek, az a legbiztosabb. Egyrészt meglátja, hogy mennyire nem egyszerű. Másfelől jobban értékelni fogja a valódi termelőit. A bio nem túl drága. A valódi bio élelmiszert rettenetesen nehéz megtermelni, csak ezt sokan nem látják.
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy ha valaki egészséges élelmiszerekhez akar jutni, az idejébe és energiájába fog kerülni. Ez az az idő, amit nem lehet lespórolni. Kár azt gondolni, hogy a karosszékben ülve egyszer csak az ember ölébe hullik majd a pecsenyekacsa legeletetett állományból, vagy a bio paprika és paradicsom odapattan a konyhapultra. Ezeket a forrásokat fel kell kutatni, sokszor el is kell menni érte.
Meg azért ha belegondolunk mi a drága? Az ami valójában az egészségünknek hosszútávon jó, de pillanatnyilag drága? Vagy az, amely olcsó ugyan, de hosszútávon nem tesz jót nekünk? A másik érdekes vonulata ennek meg az, hogy egy élelmi rostban, tápanyagban, vitaminokban, enzimekben dús élelmiszerből sokkal kevesebbet fogyasztunk, mint egy „üresből”. Egy legeltetett marha húsa például jóval laktatóbb. Így bár ránézésre drágább, de sokkal többször lehet enni belőle, mert egyszerre hamarabb eltelít.
Ha nincs, vagy ritkábban van mód vegyszermentes árut szerezni, akkor hogyan készítsük elő, dolgozzuk fel, hogy a leginkább szennyezésmentes legyen? Az ismert módszerek közé tartozik, hogy hámozzuk meg az ehető héjúakat is, de ezzel ásványi anyagokat és rostot is kidobunk. A gyümölcsmosós lemosást a gombás fertőzések elleni vegyszerek eltávolítására ajánlják, vagy ott van például a zöldségek, gyümölcsök szódabikarbónás vízben áztatása 10-15 percig. Van-e még, amit jó, ha tudunk?
ERIKA: Ha ipari, igazán polcon tartott zöldséget veszünk, azokat a legtöbb esetben utóérlelik és a héjat kezelik. A szilvát, almát, körtét sokszor fél- vagy háromnegyed éretten szüretelik, hogy szállítható és jó polcontárolható legyen. Természetesen alaposan meg kell mosni, mikor hazaviszi az ember. De a gyümölcs belsejét ettől még nem fogjuk tudni módosítani. Őszintén szólva én nem ismerek ilyen csoda megoldásokat, és nem is hiszek bennük. Mert ami egyszer egy növényi szövetben felszívódik, azt aligha tudom a kiskonyhámban a külseje lemosásával kiszedni belőle.
Van, aki a bióval szemben is bizalmatlan. Gyakran futok bele olyan kommentekbe, amelyek szerint ha nem is kap permetszert a gyümölcsfa, akkor is ugyanaz a szennyezett eső hullik rá, és a vegyszermentes répa is ugyanabban a földben terem, ami sok évtized szennyét gyűjtötte össze. “Akkor miért is fizessünk többet?” Ha valakinek egyszer van alkalma megnézni, hogyan dolgozik egy bio termelő, akkor megérti, mi munka van egy kiló almában. Mit gondoltok? Mennyire indokoltak ezek, a környezetszennyezésről szóló érvek?
SZABOLCS: Van némi alapjuk. De azért azt nem árt tudni, hogy mire valaki bio minősítésű lesz, túl van egy átállási időszakon, amikor már sok nem-bio szert nem szabad használni. Tehát lecsupaszítva a választ, a talaj és a környezet elkezd megtisztulni ebben az átállási időben, és elkezd visszaállni egyfajta természetes egyensúly is. Az esővel érkező plusz szennyeződéseket nem tudod kikerülni, ahogy a légkörben mozgókat sem. MLM-es cégek szokták hirdetni, hogy annyira bio az övék, hogy megvették a légteret is. Perszehogy…és a szél sem jár arra ugyebár.
Tehát nem véletlen ez a sok aggály. Közben a tévútra terelő marketinges infók sem valósak sokszor, ami megzavarja az embereket. A talaj meg….amellett, hogy egy biotermesztőnek komoly laborvizsgálatai is vannak, azért én még a mai napig meglepődök, hogy amikor új területet vásárolunk, mik kerülnek ki a talajból. Régen ugye még a szemetet is simán elásták elődeink, legyen az bármi. Mire az valóban kitisztul, sok év kell hozzá.
Hadd tegyem fel a kérdést, ami suta ilyen módon, mert több száz oldalas könyv anyaga lehetne: hogyan értétek el, hogy vegyszermentesen tudjatok gazdálkodni?
ERIKA: Röviden: folyamatosan a kertben élünk. Nem megyünk el egy napnál hosszabban sehova. A kertben ott kell lenni és figyelni, “érezni a növényeket”. A legapróbb rezdülésüket is ismerni kell, mikor mire van szükségük. Emellett iszonyatosan sok tudás kell, és folyamatos tanulás. Növényélettantól kezdve a növényvédelmi tudásig.
Persze, kiskertben meg lehet azt tenni, hogy nem permetezem, nem adok neki semmi, majd lesz belőle valami, de ha nem, az sem baj. Egy megélhetést adó gazdaságnál ez nem így megy. Nyilván van olyan év, amikor rossz lesz a paradicsom, mert nem tudjuk megoldani a védekezést természetes módon, de akkor más kultúrák húzzák előre a gazdaságot. Sokszor még vegyszerrel is szinte lehetetlen amúgy a paradicsomot megvédeni szabadföldön.
Nem mono kultúrával dolgozunk, hanem közel 200 különböző zöldség, gyümölcs és fűszer fajtánk van. Komposztálunk, növényi leveket használunk, bio készítményeket, illóolajokat, egymást segítő növényeket, és a sort bőven folytathatnám. Rengeteg munka, tanulás, kísérletezés van emögött is.
És napi bontásban mit jelent mindez? Hogy zajlik egy napotok? Hogy fér bele általában a kertezés, befőzés, termékkészítés, piacozás, ismeretterjesztő előadás, és jelenlét a közösségi médiában?
SZABOLCS: Nem minden esik azért egybe. De az tény, hogy nagyon durván sok munka van emögött. Nem unikornisos-csillámpónirepülés sem gazdálkodni, sem az élelmiszerüzem, sem a marketing vagy az ismeretterjesztés. De sokat számít maga a technológia.
Azzal, hogy mi nem kapálunk, nem gyomlálunk – csak nagyon ritkán, bármilyen meglepő – nagyon sok plusz időnk marad, ami jó arra, hogy gyártunk például. Piacozni meg most már csak a heti egyet vállaljunk, mert nincs másra időnk, kapacitásunk.
ERIKA: Az ismeretterjesztés meg egy megint másik dolog. A Kertportál mögött nem csak én állok már, így a cikkírásokhoz van külön apparátus, mégiscsak egy közel 20 éves dologról van szó. A kert látogatásokat és nyílt napokat meg csak abban az időszakban tartjuk meg, amikor még a kertben nincs szüret. Így is bőven van teendőnk, minimális szabadidővel, de az ismeretterjesztés rendkívül fontos momentuma a világunknak.
SZABOLCS: Ha mi nem tennénk, akkor hogyan várhatnánk el a társadalomtól, hogy jobb megítélésbe kerüljenek a gazdálkodók? Hogy jobban odafigyeljenek az emberek a fenntartható kertészkedésre vagy gazdálkodásra? Hogyan ismerik meg a gyerekek a zöldségeket és gyümölcsöket, ismerik fel a fűszereket, ha mi elzárjuk a tudásunk előlük?
ERIKA: Igen, jól sejted, ezt erőn felül csináljuk. Egyfajta társadalmi felelősségvállalás is. De nagy tanulás ez még nekünk is, mert sokszor olyan alap kérdésekre kérdeznek rá az emberek a kertlátogatásokon, ami más megvilágításba helyezi a mi gondolkodásunkat is.
A természet az ízfokozónk”- A Varga házaspár
Varga Szabolcs agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, vadgazdamárnök. Gazdálkodóként az ősök módszereinek, a kísérlezetésnek, állandó tanulásnak, és fejlődésnek a híve.
Vargáné Topor Erika kertészettudományi és közgazdaságtudományi-mérnöktanári diplomával vágott bele a modern termelői létbe férjével közösen. 2003 óta szerkeszti Kertportál nevű site-ját, amely az agrárhírektől a hobbikertek művelőit segítő témákig sok mindennel foglalkozik, ami csak növény.
A házaspár 7 éve Budapestről Tabdiba költözött, hogy családi gazdálkodóként szabadföldön gazdálkodjanak biodinamikus elvek alapján. Ez egyfajta holisztikus gazdálkodás, amelynek minden eleme, a talaj, a nevelt növények, és a szabadon tartott állatok, mint például a gazokat legelésző kacsák, libák szimbiózisban élnek egymással egyes területeiken. Természetes növényvédelmet, növénytársításokat alkalmaznak, permakultúrát hoztak létre, de egy modern, fenntartható agrárerdészet és intenzív növénytermesztés is folyik a gazdaságban. Előszeretettel használják többek közt a walipini nevű, indiánoktól származó, részben földbe vájt üvegháztípust és annak klímaegyenlítő hatását. Hajnaltól estig a kertben dolgoznak, illetve saját termékeiket állítják elő.
2015-ben közösen alapították a Gourmet&Delicious Manufaktúrát, és az ehhez kapcsolódó gasztromagazint. Sokféle terméket készítenek a fűszerkeverékektől a szószokon, mártásokon, sőt főzelékeken át a lekvárokig, szirupokig. Némelyik termékeikkel, például lekvárokkal nemzetközi versenyen is nyertek. Erika a brand arculatának képviselője és kommunikációjának a vezetője. Termelői piacok kommunikációjával, éttermek social media marketingjével is foglalkozik.
Szemléletformáló tevékenységük az óvodás-iskolás korosztályt is érinti. Számukra alkották A gyerekek kertészdoboza nevű szettet, amellyel olyan, saját terméseket nevelhetnek, mint bab, tökfélék, bazsalikom, uborka, cukkini, borsó, dughagyma. Ezek rövid idő alatt látványosan növekednek, könnyen gondozhatók, sikerélményt nyújthatnak a kicsiknek.
Mindent a bio és vegyszermentes élelmiszerekről
