Olívabogyó őrület, sós mákos tészta és más spéci kérések láttán a szülőkben kérdések vetődnek fel. Bemutatom, mi az a négy tényező, aminek hatása van a kívánósságra.
“Anya, kaphatok egy kis granolát szőlővel és savanyú káposztával?”- adta le aktuális uzsonna rendelését az egyik csimotám, és mivel nem ritkák az ehhez hasonló kérései, csak azért rebbent szemem, mert rájöttem, a kívánósság témája posztba kívánkozik.
A gyerekek olykor kreatív kívánságokkal rukkolnak elő. Néhányat említek, amelyekről a táplálkozási tanácsadásomon szülők beszámoltak. Volt olyan kisfiú, akinél nem telhetett el nap legalább egy marék olívabogyó nélkül. Volt, akinek a banánhoz leginkább a kolbász vagy májkrém esett jól. Volt, akinek nem volt nagy élmény az édes mákos tészta, mígnem egyszer rájött, hogy a mák sóval és olívaolajjal az igazi. Legközelebb fokhagymával is kipróbálta, és ezzel ívelt csak fel igazán a sós mákos tészta csillaga.
Amikor időszakonként rákattannak valami értelmes élelemre, ám furcsa kombinációban, akkor sok szülő örömmel teljesíti, bízva abban, hogy a szükség ösztönös jelzéséről van szó. De vannak azok a szokások, amelyektől menekülnénk: ilyen az állandó édességvágy, meg a csokiért folyó küzdelmek.
Olyankor megkérdik, ezeket mennyire indukálják hiányok, pl vitaminhiány, és mennyire csak rossz szokás? Jellemző kérdés ez is: “tegnap azt mondta, hogy pesztós tésztát kíván. Ma megfőztem neki. Két falatot evett belőle, és közölte, már nem kívánja. Ezt miért csinálja?”
Spoiler: A kívánósság összetett. Négy olyan tényezőt mutatok most, amelyeknek hatása van arra, milyen ételeket rendel tőlünk a szervezet. És ezeken kívül vannak még a szeszélyek és játszmák színes tárháza, de ez a poszt most nem ezt taglalja.
1. Hiányok a kívánósság mögött
A szervezetünk a vitamin, ásványi anyag és nyomelem szükségletét kívánósság formájában jelezni tudja. Néhány általános jelzés:
- A hús, vagy májételek iránti vágy mögött a szervezetünk hatékonyabb vérképzésre törekszik. Olykor vegán kismamák szoktak beszámolni, hogy babát várva mit nem adnának egy jó kis sült hátszínért vagy kacsamellért. Ezekből nemcsak vasat, hanem a vérképzéshez szükséges más ásványi anyagokat is tudunk pótolni jól hasznosítható formában.
- Ellenkező esetben, például húsundor hátterében érdemes ránézni az emésztés minőségére. Lehetséges, hogy a gyomorsav kér támogatást.
- A hüvelyesek, például bab kívánása is utalhat vas- vagy cink szükségletre. De a vas bevitelt ösztönző jelzés megmutatkozhat a cékla, vagy leveles zöldségek kívánásában. Nálunk a gyerekeknél például betegségek után jobban megy a céklalé, mint máskor.
- Saját megfigyelésem (de másoknál is láttam), hogy a tejtermékeket azokban az időszakokban jobban igénylik a gyerekeim, amikor intenzívebb növekedésben vannak. Logikus, mert a benne található növekedési faktorok és a csontképzéshez szükséges ásványi anyag készlet egyik kézenfekvő forrása.
- A magok, például dió, mandula iránti vágy hátterében az a vezénylet is állhat, hogy több zsírra, vagy több magnéziumra van szükség.
- A csokoládé sóvárgás okának is szeretik feltüntetni a magnézium szükségletet. Valóban a magnézium hiány sokakra jellemző. Lelkesen keresgéltem hát, hogy megvan-e a tudományos alapja a csoki-magnézium kombónak, és néha felszaladt a szemöldököm, amikor magnézium készítmények gyártói írtak erről a témáról. Szóval esélyes, hogy van benne valami, de azért a csoki sóvárgás lelki ügy is.
- A kicsiny vágyhat több zsírra, vagy olajra is. Ilyenkor gondolhatunk arra, hogy a hőszabályozás kéri, de zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) iránti növekedett kereslet is lehet az oka.
- A savanyú ételek iránti vággyal, főként téli időszakban kérhet több C-vitamint a szervezet, illetve rostban, probiotikus baktériumban gazdag tápanyagokra vágyhat a túlórázó immunrendszer. Ezekért a bél mikrobiom hálás lesz. Mi az összefüggés a bélflóra és az immunrendszer közt? Itt írtam róla.
- És van, amikor egyes ízek iránt ébred vágy. Nincs olyan, hogy rossz evő című könyvemben részletesen írtam róla, az öt alapízhez milyen, jellemző tápanyag összetétel tartozik. Az édes vagy a sós iránti vágy a leggyakoribb. Az utóbbival az elektrolitok (a testfolyadékokban oldott ásványi sók: kálium, a kalcium, a magnézium, a nátrium, klór) pótlására is ösztönözhetnek a folyadékháztartás belső őrei, például sok izzadással együtt járó aktivitás, vagy szimpla gyermeki örökmozgás esetén.
Ha a gyereknél gyakoriak a különböző kívánások, akkor érdemes arra ránézni, hogy az étrendje elég gazdag-e vitaminokban, ásványi anyagokban? Olykor a habzsolási vágy hátterében nem az a szervezet fő célja, hogy még egy kakaós csigát intézzen magának, hanem mikroelemekre tart igényt a jó anyagcseréért, enzimműködésért, a növekedésért, fejlődésért.
2. Étvágyalakító hormonális folyamatok
Ez még nem minden. Az étvágy és az egyes ételek iránti vágy alakításában különféle hormonok is közrejátszanak, amelyek táplálék felvételre ösztönöznek, kialakítják a telítettség érzést, és az energiaháztartás egyensúlyáról gondoskodnak.
Ezek közé tartozik például:
- Ghrelin: az étvágy fokozásában játszik szerepet a gyomorban és emésztőrendszerben.
- Leptin: a zsírszövetben termelő hormon, és a telítettségre hívja fel az agy figyelmét, az étvágyat csökkentve. Hosszú távú energiaállapotokat is jelez, és szabályozza az éhségérzetet az energiaraktárak szerint. Egészséges esetben együttműködik a ghrelinnel, de elhízás mögött állhat ennek a zavara is.
- Inzulin: a vércukorszint egyik szabályozója, és főként az étkezés ideje alatt szabadul fel. Tartósan emelkedett szintje részben megmutatkozhat gyakoribb édességvágyban, részben más hormonok befolyásolásán keresztül hat szerveink működésére.
Rajtuk kívül még jó néhány hormon dolgozik a táplálkozás divízióban. Egyebek közt a gyomor ürülését, vagy telítődését, a vércukorszint változását jelzik. A kívánósság alakítására a nemi hormonok is képesek (erről a menzesz előtt álló nők kisregényeket tudnának írni), így már kezd egészen összetetté válni ez a jelrendszer. És akkor még érkezik egy újabb, izgalmas stáció.
Szeretnél magabiztos lenni gyermeked táplálásában? Ismerd meg a könyvemet!
3. A bélflóra hatása az étel választásokra
Az utóbbi évek szeretett kutatási területe, hogy a bélflóra összetétele és állapota milyen hatással van az ételválasztásainkra, és viszont? Az bélbaktériumok és az emésztőrendszer kapcsolatban áll az aggyal, formálják az étvágyat, az ízpreferenciákat. Mégis hogyan?
- A mikrobiom- bél- agy tengely kommunikál a tápcsatorna érzékelő idegén, a bolygóidegen keresztül. A bélbaktériumok különböző vegyületeket (pl. rövid szénláncú zsírsavakat, neurotranszmittereket) termelnek, melyek befolyásolják az idegrendszer működését, így az étvágyat és az ételek iránti vágyat is.
- A bélbaktérium összetételnek hatása van arra is, hogy mennyi energiát hasznosítunk a menünkből. Egy egészséges mikrobiom optimális tápanyaghasznosulást tud, míg a diszbiózis az egyik tényező lehet étvágy- és testsúly problémák mögött.
- A bélflóra is szerepet játszik olyan neurotramszmitterek termelésében, mint például a szerotonin, amely hat az étvágyra, a közérzetre, így közvetetten hat a kívánásokra is.
- A rostban és prebiotikus anyagokban gazdag ételek, többek közt zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek táplálják a jótékony baktériumokat. Ezek segítenek fenntartani egy egyensúlyi állapotot.
Saját tapasztalatom a praxisomban, hogy ha egy gyerek étrendjébe be tudunk vezetni több zöldséget, akkor azokat idővel maga is jobban kívánja. Ennek egyik oka, hogy a rostokból védő anyagokat előállító baktériumok üzennek arról, hogy ilyen finomságot még tessék küldeni!
Összegzés: a bél mikrobiom, mint a szervezetünk alternatív tudata az aggyal kölcsönhatásban hat az étvágy és az ételek iránti vágy szabályozására is. Erről az oldalról mivel csökkenthetjük azt, hogy a mirelit halrudacskák legyenek a top kívánságok? Többek közt a bélflóra gazdagításával, prebiotikus rostokban (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek) illetve probiotikus ételekben (pl fermentált zöldségek, tejtermékek) bővelkedő menükkel.
4. Az agy jutalmazó központjának hatása
Még egy tehetséges bróker vállalat dolgozik a kívánósság tőzsdéjén. Az agy jutalmazó központja (a mezolimbikus rendszerben található jutalmazó struktúrák) is közrejátszik abban, hogy milyen ételeket kívánunk, és miként alakul ki az ehhez kapcsolódó örömérzet. A folyamatok hátterében több neurobiológiai mechanizmus működik együtt:
- A szeretett, ízletes és energiadús ételek érkezését a jutalmazó rendszer – részben evolúciós örökségként – értékeli. Dopamin felszabadulásával örömérzetettel erősíti a főztünket.
- A dopamin mellett a szerotonin és endorfin is hozzájárul az ételhez kapcsolódó jó érzésekhez. Ezek részt vesznek az evés élvezeti aspektusának alakításában.
Az agy jutalmazó rendszere megerősíti az ismételt jó élményekhez kötött étkezési szokásokat, ez magyarázza, miért kedvelünk bizonyos ízeket, míg másokat kerülünk. Az új ízek megtanulása során is azonos agyi területek aktiválódnak, mint az ételfogyasztás öröméhez kapcsolódó rész.
De jó hír, hogy jutalmazó központunk tanítható. Tehát nemcsak olyan csemegéknek tud örülni, mint a somlói galuska, hanem szokások beépítésével, ismétlésével értékelni tudja az általunk egészségesnek tartott ételeket.
Összegzés: az egyes ételek kívánása jelezhet tápanyagszükségletet, hormonális folyamatokat, és már rögzült szokásokat is, de a gyerekek étvágyának, ízlésének alakulása ennél is összetettebb. A fejlődésükhöz, érzékszervi tanulásukhoz kapcsolódóan is folyamatosan változnak a preferenciák.
Kérdéseid, vagy kétségeid vannak, hogyan tápláld jól gyermekedet?
Keress bizalommal táplálkozási tanácsadásomon!
- Ha a bizonytalan vagy a hozzátáplálásban, vagy a későbbi időszakok hozta kihívások miatt
- Ha speciális étrendet kell tartanotok
- Ha nehézséget jelent a főzés minden más feladatod mellett
Természetgyógyászként és táplálkozási tanácsadóként figyelemmel, alapossággal, holisztikus szemlélettel kísérlek a megoldás felé. Gyakorlatias tanácsokkal, beszerzési és főzési tippekkel, saját, bevált receptekkel is igyekszem átfogó támogatást nyújtani.
