Birsalmasajt, ecetben savanyított cékla, mézes sütőtök – mint sokan, én is ezekben az eltúlzott ízű verziókban kóstoltam először ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, és úgy nem nőttek a szívemhez. Három olyan, fantasztikus alapanyagról van szó, amit elég megsütni, és ízesítik ők magukat, egymást, más ételeket. Ez a végtelenül egyszerű desszert semmilyen édesítést és fűszert nem tartalmaz, puha, könnyen ehető, és maszatolható, mégsem csak babáknak eshet jól.
Nagy a kísértés, hogy elővegyem a vaníliát, a fahéjat, de nem teszem. Se kardamom, se mazsola, se méz nem lesz most, csak a sült gyümölcsök tiszta íze. Önmagukat karamelizálhatják, ha akarják, és amíg sülnek, méltatom őket egy kicsit.
A cékláról, sütőtökről már írtam többször (a poszt végére gyűjtöttem pár korábbi receptemet). A birsalmát akkor szerettem meg, amikor először sülve kóstoltam. Igazából a november-december gyümölcse, de gondosan eltéve tél végéig is eltartható. Ilyenkor már ritka, de nemrég láttam a piacon, és lecsaptam rá.
A leggyakoribb tévhit a birssel kapcsolatban, hogy hámozni kell és főzni. A kemény gyümölcs nehezen ereszti a héját, és a magházát, de sülve a héj puha és finom lesz, a magházat pedig jóval könnyebb kivágni. Csak a héjon lévő molyhos részeket érdemes ledörzsölni, és a gyümölcsöt hajócsákra vágni. Vannak, akik sülve a kősejtessége miatt nem szeretik, de az a magház körül jellemző inkább, amit úgyis kivágunk.
A gyümölcs antioxidáns tartalmával az ereket védi, és gyulladáscsökkentő hatása van, B-vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, pektintartalma miatt jó rostforrás, az emésztést és bélflórát támogatja, és ennek köszönhető az is, hogy kocsonyás állagú birsalmasajtot készíthetünk belőle. Az már az 1900-as években is szerepelt magyar szakácskönyvben.
Vannak régi magyar fajtáink, például a bereczki, ami október táján érik, de január-februárig eltartható, a körte formájú dunabogdányi, vagy a kései érérű mezőtúri. Az utóbbi években több termelő is felfedezte a birset, de ez egyelőre inkább abban mutatkozik meg, hogy több pálinkát főznek belőle. 2016-ban az év pálinkája címet házasított birsből készült párlat kapta.
Az első birsalmától már csak tizenvalahány év kell, hogy elteljen a pálinkáig, addig is ez a gyümölcs a kilencedik hónaptól bevezethető. Sült zöldségekkel, főleg gyökerekkel együtt köretnek remek, húsok – különösen szárnyasok, liba, kacsa – mellett szószként is brillírozik, a kompótoknak, csatniknak finom fanyarságot ad, cukrozni nem fontos, banánnal, mazsolával, almával bőven édesíthető.
Sütőtökös birsalmás céklás gyerekdesszert
Hozzávalók 4 tortácskához:
Tészta:
- 20 dkg sütőtökpüré (nagyjából 35 dekás darab)
- 2 ek kókuszreszelék (minél finomabbra darált)
- 2 ek barnarizsliszt
- 1 ek kókuszzsír + egy kevés a tortaformákhoz
Krém:
- 1 db cékla
- 1 db birsalma
- 1 lédús körte
- Valamennyi gránátalmamag (ha nagyobbaknak készül: 18 hónapos kortól)
- Kevés kókuszzsír a céklát és birsalmát megkenni
Elkészítés:
200 fokra kapcsolom a sütőt, előkészítek egy sütőtálcát és kibélelem sütőpapírral.
MInden szereplőt megmosok, a céklát meghámozom, félbevágom, kicsit megkenem kókuszzsírral. A sütőtök darabbal együtt a sütőbe teszem.
A birsalmát héjastul négyfelé vágom, megkenem egy kicsit kókuszzsírral és tíz perc múlva a sütőtök-cékla páros után küldöm. Körülbelül 20 perc kell még ahhoz, hogy együtt puhuljanak meg. A körte nyers marad, csak meghámozom.
A sült sütőtök húsát kikanalazom, kézzel összegyúrom a kókuszreszelékkel, liszttel, kókuzszsírral és négy egyenlő részre osztva kiolajazott tortaformákba nyomkodom, és tíz percre a sütőbe teszem.
A birs magházát kivágom, a céklával, körtével együtt felkockázom, leturmixolom és a formákba kanalazom tésztarétegekre. Ha másfél évesnél idősebb gyereknek készül, díszíthetjük gránátalmamaggal.
