fbpx

Funkcionális gyerekétkeztetés szívvel lélekkel

Dénes Dóra családi konyhája

  • Étkezési tanácsadás
  • Tudástár
  • Rólam
  • Kapcsolat
  • Egyéb kategória Falatkás hozzátáplálás (BLW) Hozzátáplálás Hozzátáplálási tippek Immuntámogató Rostban gazdag Tudástár Tudatos táplálkozás Vitamindús

    Hozzátáplálás – mit jelent a kevert állag, és mire vigyázzunk?

    Ha szeretnénk, hogy a kicsik minél többféle ételt megismerjenek, ezekre ügyeljünk a különféle állagok kínálásákor! 

    Pár kis gyümölcsdarab a joghurtban, egy zöldségleves, egy darabosabb főzelék nekünk természetes. Ételeinkben többféle állaggal is találkozunk. A babáknak azonban nem magától értetődő, mit kezdjenek vele.  Mi okozhat ebben nehézséget?  Mikor érdemes bevezetni őket, és hogyan segíthetjük a kicsiket a gyakorlatban?

    Saját tapasztalatok

    Több anya kliensem is beszámolt arról, hogy a zöldség, gyümölcspépekről a darabosabb ételekre nehezen váltottak, holott már tudomásuk szerint eljött volna az ideje. Amikor részletesebben belementünk, kiderült, hogy babájuk például szószos húsokkal, vagy zöldséglevesekkel boldogult nehezen, vagyis a kevert állagú fogásokkal.  

    Nálunk az első hozzátáplálás már 13 éve volt, és pürésen indultunk. Fokozatosan haladtunk a sűrűbb, kevésbé krémes változatok, végül az egyre darabosabb ételek felé. Utólag rájöttem, hogy köztük voltak olyanok is, amelyek egyszerre voltak krémesek és darabosak. Ilyenkor kislányom a pürével szerzett tapasztalatait húzta elő, és csócsálás helyett szimplán lenyelte. 

    Néhány év múlva öccse falatkásan kezdte a kóstolásokat, és a kezdetektől tapasztalta, hogy a szilárdabb állagokban is lehetnek különbségek, és azokat természetesebben tologatta a nyelvével, csócsálgatta. 

    Azóta sokat tanultam a kisbabák evési készségeinek fejlődéséről, és arról is, nemcsak az számít, mennyire híg vagy sűrű a fogás, hanem az is, hogyan találkoznak-e benne különböző állagok. 

    Csócsálástól az őrlésig: a fejlődés útja 

    Majszolás: A hozzátáplálás kezdetekor  a baba függőleges, fel-le irányuló majszoló (harapó-nyomó) mozgást végez, a nyelve pedig főként előre-hátra mozog.

    Fogékonyság az állagokra:  hozzátáplálás kezdete után a 9-15 hónapos korban a szilárdabb, a darabos, de még mindig puha fogásokkal, például párolt zöldséggel, puhább gyümölccsel, babakeksszel is boldogul. Láthatjuk fogínnyel majszolni, megjelenik a nyelv oldalirányú mozgása, amivel a falatot már a fogínyre vagy a kibújó őrlőfogakra tudja tolni. A kontrollált harapás is kialakul. 

    Harapás, őrlőmozgás: Egy-két éves kor között a harapás is egyre ügyesedik, és a kisded a darabos ételt már alaposabban rágja meg, a falatot irányítja a szájában, és rágás körkörös rotációs mozgása, azaz őrlőmozgás is fejlődik, és kétéves korra kialakul.  A legtöbb állaggal boldogul, a keményebb, rostosabb ételeket, például húsokat, nyers zöldségeket is biztonságosan meg tudja rágni, De a kevert, vegyes állag ekkor is még nehézség lehet. 

    Melyek a kevert állagok?

    • Például levesek tésztával vagy zöldségdarabokkal. A klasszikus húsleves cérnametélttel és zöldségekkel egyszerre többféle technikát igényel. 
    • Joghurt vagy puding apró gyümölcsdarabokkal
    • Puha zöldségpüré, amelybe villával összetört, de még rágást igénylő zöldség, vagy húsdarabok keverednek.
    • Gabonapehely vagy müzli tejjel. 
    • Főzelékek feltétdarabokkal, például hígabb tökfőzelék fasírt darabokkal, spenót főtt tojással.

    A kevert állag tehát nem egyszerűen a püré állagnál darabosabb. Egy sűrűbb, villával összetört banán vagy puha batáta darabosabb, de viszonylag egységes állagú lehet. A kevert fogásokban viszont egyszerre kell boldogulni a különböző textúrákkal.

    Miért nehezebb a kicsiknek kezdetben a kevert állag?

    Több feladat is adódik egyszerre:

    • a különböző méretű és állagú elemek eltérő szájmozgásokat igényelnek, a folyékony állag gyorsabban mozog a szájban, mint a szilárd ételdarabok. 
    • egy összetett állagú ételben a darabok kiválthatnak öklendezési reflexet
    • a babának fel kell ismernie,  mely falatot hogyan tudja összedolgozni,  továbbítani, és ehhez  gyakorlat szükséges.

    Egy 2022-ben megjelent, a gyermekek szájüregi állagérzékelését és ételpreferenciáit áttekintő tanulmány is rámutat, hogy a sima, egyszerű textúrákat a kisgyermekek könnyebben dolgozzák fel, míg az összetettebb, darabosabb állagok nagyobb szájüregi munkát igényelnek.

    Ez azonban nem jelenti, hogy a kevert állagú ételek veszélyesek, kerülendők lennének, hanem hogy célszerű fokozatosan ismerkedni az összetettebb állagokkal.

    Mikor jön el a falatok ideje? 

    A WHO ajánlása szerint a hozzátáplálás kezdetétől fokozatosan érdemes növelni az ételek állagának összetettségét. A pürés, tört és félszilárd ételek is megfelelőek, 8 hónapos kor körül pedig a baba már az önállóan megfogható falatokkal is ismerkedhet. Egyéves korra a családi ételek jelentős részét is fogyaszthatja az életkorának megfelelő előkészítéssel.

    Egy több mint 9000 édesanyát bevonó brit vizsgálat (Northstone és munkatársai, 2001) azt találta, hogy azoknál a gyermekeknél, akik 10 hónapos koruk után találkoztak először darabos ételekkel, gyakoribbak voltak a későbbi táplálási nehézségek. Nehezebben fogadták el az ételeket, határozottabb preferenciáik voltak, és tovább fogyasztottak bébiételeket.

    Egy későbbi utánkövetés során azt is megfigyelték, hogy a darabos ételekkel későn ismerkedő gyermekek hétéves korukban kisebb változatosságban fogyasztottak zöldségeket és gyümölcsöket. Az ismerkedést az állagokkal már a hozzátáplálás első hónapjaiban érdemes elkezdeni, a baba fejlődéséhez igazodva.

    Mikor kínáljunk kevert állagú ételeket?

    Nincs minden babára érvényes életkori határ: a fejlődési szintjét, szájmozgásait, az addig megszerzett evési tapasztalatait és az adott étel tulajdonságait is célszerű figyelembe venni.

    Általánosságban már 7–9 hónapos kor között bővíthetjük az állagok változatosságát. Jöhetnek a puha, apróbb darabokat tartalmazó ételek, a finomra vágott vagy villával összetört alapanyagok, valamint az önállóan megfogható falatok. A finger foodokat célszerű előbbre hozni, mint a kevert állagú ételeket, amelyekben a különböző textúrák egyszerre jelennek meg.

    Tippek a kevert állagok bevezetéséhez

    Előbb kínáljunk egyenletesebb, darabos állagú falatokat!

    Villával összetört burgonya, zöldségek, sűrűbb zöldségpüré jó gyakorlási lehetőség. Ezekben már megjelennek a darabok, ugyanakkor az étel állaga egységes.

    Ismertessük meg a kézbe vehető falatokkal!

    Az önálló ételfelfedezés is fontos tapasztalat. A puha, megfelelő méretű zöldségdarabok, gyümölcsök és más, biztonságosan előkészített falatok lehetőséget adnak a tapintásra, a megfogásra, a szájhoz emelésre és a rágás gyakorlására. Ha érdekel, milyen formák a leginkább ideálisak a babák számára, itt összefoglaltam. 

    Mindent a falatkás táplálásról!

    Fokozatosan növeljük az állagok változatosságát!

    Ha a baba már ügyesen boldogul a darabosabb ételekkel, jöhetnek az összetettebb fogások. Például a sűrűbb zabkása puha gyümölcsdarabokkal, vagy villával tört zöldségek mellett hígabb szósz.

    Kínálhatjuk külön-külön az eltérő állagokat!

    Ha a többféle állagú összetevőket külön tálaljuk, a baba önállóan fedezheti fel, hogyan boldogul az egyes állagokkal, anélkül, hogy egyszerre többféle feldolgozást kellene összehangolnia.

    • A joghurtba kevert gyümölcsdarabok helyett először kínáljunk egy kis tál joghurtot és mellette puha, összenyomható gyümölcsdarabokat.
    • A zöldséglevesből először szedjük külön a puha zöldségeket, és kínáljuk a levet külön pohárban (ahogyan borscs receptemben írom) vagy akár kanállal.
    • Hígabb főzelékbe vagy krémlevesbe vegyülő feltét helyett kínáljuk a főzelék, illetve leves mellé készítve a fasírtot, feltétet.
    • Darabosabb tésztaszósz helyett az egyneműbb szósz és a tészta együtt már megfelelő gyakorlás. 
    • Zabkását ne szórjunk meg egész, vagy darabolt maggal, de a darált mag vagy magvaj kiegészítés megfelelő. 

    Ahogyan egyre ügyesebben boldogul az eltérő textúrákkal, akkor eljön az idő, hogy az állagok egy-egy fogáson belül intimebb viszonyba kerüljenek. 

    Türelem!

    Ha egy új állag elsőre szokatlan, ne tegyünk le róla! Kínáljuk újra más alkalommal, kisebb mennyiségben vagy egy ismerős étel mellett. Az ismerkedésnek része lehet, ha a baba csak megfogja, összenyomja, megszagolja vagy megnyalja az ételt.

    Lásson minket is enni, rágni!

    A közös étkezésekkor a babák figyelnek arra is, felmenőik hogyan harapnak, rágnak. A családi étkezés nemcsak közös időtöltés, hanem tanulás is.

    Az első évek étkezési szokásainak nagy hatása van a későbbi egészségre. Nehezen megy az új ételek bevezetése, az étrendbővítés?

    Keress bizalommal táplálkozási tanácsadásomon!

    • Kérdéseid vannak a hozzátáplálásról, vagy arról, hogyan lehetne elfogadtatni gyermekeddel az egészséges ételeket? 
    • Saját egészségügyi kihívásaid a nehézség? 
    • Működő étrendet szeretnél kialakítani a családnak a rengeteg egyéb feladatod mellett? 

    Táplálkozás tanácsadóként és természetgyógyászként segítek. Figyelemmel, alapossággal, holisztikus szemlélettel kísérlek a megoldás felé. Gyakorlatias tanácsokkal, beszerzési és főzési tippekkel, saját, bevált receptekkel is igyekszem átfogó támogatást nyújtani.

    Ha pedig családi receptekre, inspirációra van szükséged, kövess Facebookon, Instagramon!

    Források:

    Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet – Szülői tájékoztató 

    Evés és rágás fejlődése, darabos ételek fogyasztása

    https://www.doki.net/tarsasag/gyermekorvostarsasag/upload/gyermekorvostarsasag/document/heim_szuloifuzet_etkezesitanacsok.pdf?web_id=

    KORE: A hozzátáplálás gyakorlati lépései és az étkezési szokások kialakítása

    https://koraszulott.com/a-hozzataplalas-gyakorlati-lepesei-es-az-etkezesi-szokasok-kialakitasa/

    A review on children’s oral texture perception and preferences in foods – Critical Reviews in Food Science and Nutrition

    https://researchprofiles.ku.dk/en/publications/a-review-on-childrens-oral-texture-perception-and-preferences-in-/

    Food Texture Acceptance, Sensory Sensitivity, and Food Neophobia in Children and Their Parents

    https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8535628/
    Dénes Dóra

    Dénes Dóra vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, természetgyógyász, fitoterapeuta. Szeretnélek inspirálni, hogyan színesítheted a családod étrendjét. Itt sok mindent megtudhatsz arról, hogyan tudod felkelteni gyermekedben a kíváncsiságot, és kedvet az egészséges ételek iránt.

    Étrend tanácsadás

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám. 

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám.

    @edespofablog

    Followers