fbpx

Funkcionális gyerekétkeztetés szívvel lélekkel

Dénes Dóra családi konyhája

  • Étkezési tanácsadás
  • Tudástár
  • Rólam
  • Kapcsolat
  • Egyéb kategória Falatkás hozzátáplálás (BLW) HozzátáplálásTudatos táplálkozás

    Eddig olyan jól evett, most elromlott – Mit kezdjünk a neofóbiával?

    A hozzátáplálás sétagalopp volt, de másfél éves kora körül elkezdett válogatni – sok kicsi belecsúszik az ételekkel szembeni bizalmatlanságba. Miért? És hogyan segíthetünk? 

    A legkisebbem másfél éves kora után új szokással gazdagította asztali eszköztárát. A saját tányérjából időnként csak akkor volt hajlandó enni, ha az apja vagy én belekóstoltam az ételébe. Sokszor az ölembe vetette magát a székéből, és ott csipegetett a tányéromból, amikor pedig ugyanazt tálaltam neki is. Nagyjából ennyivel meg is úsztuk azt étel-neofóbia korszakát, ami sokféleképp, egész kreatív módokon is meg tud nyilvánulni.

    Amikor az íz-ablak üvege homályosodik

    A babáknak az első, ételekhez fűződő ősbizalma sajnos nem tart ki a kamaszévekig. A hozzátáplálás kezdetén többségük örömmel fedezi fel az ízeket, illatokat, állagokat, színeket. Ez a mágikus időszak, az úgynevezett “flavor window” nagyjából a 4. és 18. hónap közötti sikerszériát jelenti, amikor a szülők elhiszik, a kóstoltatás sétagalopp. 

    Így használd ki a nyitott íz-ablakot!

    De aztán a kicsi lehet, hogy fura szokásokat kezd felvenni másfél-két éves kora körül. Ha eddig a sűrű levest szerette, esetleg zavarni kezdi, hogy nem lát át rajta. Ha a hígat szerette, lehet, hogy most nem tetszik. Vagy csak zavarni kezdi, hogy az ételében zöldfűszerek úsznak. Vagy már nem szereti, ha valami savanyú, nem szereti, ha puha, ha ropog, ha harsog, ha ragacsos, ha folyós, ha kemény, ha lágy. A hús a pürével össze ne érjen, ha a kukoricapehely a tejben meg ne puhuljon, a spenót meg ne legyen zöld. Gyanús a vöröslencse is, mert nyersen olyan életrevaló, főzés után meg mustárszínű löttyeteg.

    Az étel-neofóbia az állatok, és az ember veleszületett reakciója az ismeretlen ennivalók iránt, melyek esetleg romlottak vagy mérgezőek lehetnek. Ha az ősember gyereke nem fogott volna gyanút, ha a gyűjtésében valami zöld, keserű, vagy pálpusztai szagú, akkor nem lennénk ilyen szép számban a bolygón.

    Egyre több az inger, az idegrendszer fejlődök, a dackorszak meg jön

    Másfél éves kor körül több változás is befolyásolhatja az ételekhez való viszonyt. A csimota egyre többet mozog, ezzel az idegrendszere fejlődése is még nagyobb lendületet vesz, miközben a baba korában megszokott növekedési üteme lassul. 

    2 éves koráig általában belecsúszik a dackorszakba. Rájön, hogy önálló entitás, manipulálni is tud, és megteszi első függetlenségi kiáltványait. Ahogy a világ egyre tágul a számára, úgy az új ízek már nem feltétlenül olyan izgalmas felfedeznivalók, mint a hozzátáplálás kezdetén. És annyi dolga lesz, hogy enni is kevésbé ér rá. 2 éves korra jellemzően a személyiségfejlődés orális szakasza is lezárul, vagyis a csepp már nem akar mindent a szájába venni, hogy tapasztalatot gyűjtsön róla. 

    Egyes szakirodalmak az étel-neofóbia idejét 18-36 hónapos kor közöttre teszik, de van, amelyik szerint 2-6 éves korig számolhatunk vele. És vannak gyerekek, akinek mindig nehezebbek lesznek az újdonságok, de róluk majd később. 

    Szülőként az egyik legbosszantóbb ebben, hogy míg egészséges ételek kispadra kerülhetnek azért, mert gyanúsan zöldek, vagy kesernyések, vagy halszaguk van, addig a finomított, ízfokozott gyerek takarmányok, virslik, halrudacskák továbbra is élvezni tudják a bizalmat. 

    A neofóbia néhány kiskori megnyilvánulási formája: 

    Nem kéri azt, amin nem lát át 

    A krémlevesek, főzelékek hálás gyerek élelmek, könnyen, gyorsan összedobhatók, és sok zöldséget összefognak. Lehet, sokáig működtek is, de amikor a neofóbia betrappol a konyhába, már zavaró lehet, ha egy leves nem aranyló és áttetsző, és nem követhető nyomon, mi is van benne leturmixolva. Ha elvéreznek a krémlevesek, attól még a klasszikus húslevest érdemes bevetni, hátha az átláthatóság a lényeg. De van, akinél fordítva: például a gyümölcsökkel turbózott ízesített víz került kispadra, mert több elem is úszkált benne, és a homogén smoothie-k jobban mentek.

    Nem eszi, ha savanyú, vagy ha keserű 

    A keserű a legnehezebben megszerethető íz a kicsik számára. Őseinket a mérgező termésekre figyelmeztette, holott magas tápanyag tartalmú zöldségek. például a kénben gazdag keresztesvirágzatú növények, a K-betűsök, és salátafélék is ez ízjegyet hordozzák. A szintén nagy tápanyagsűrűségű belsőségek illetve gombák elfogadása sem a legkönnyebb feladat.  Ami savanyú, az lehet, hogy romlott. A savanyítás, fermentálás, kovászolás viszont  éppen a tartósítást szolgálja, így a keserűhöz hasonlóan a savanyúak közt is bőven vannak szuper egészséges csemegék. 

    Nem eszi, ha zöld, ha sötét 

    A sötétebb színek, főleg a zöld, akár a barna kieshet a pixisből. A spenót, a sóskafőzelék, a saláták, zöldfűszerek, az alga, de akár gomba, lencse is. A fekete rizottó sem biztos, hogy most lesz a tuti ínyencség, és a máj sem, miután szürkés színt kap sütés után. Ennek oka is a túlélő ösztönben rejlik, pláne ha az a zöld még kesernyés is. Van olyan gyerek, aki az egész fogást otthagyja, ha egy gyanús elem is előfordul rajta, van, aki csak leturkálja a pizzáról a gombát,  rukkolát. Ha viszont ezek a színek azután is előfordulnak, vagy ha ebben a korszakban is szeretett színek mellett vannak, előbb-utóbb kiderül a számára, hogy veszélytelenek.  

    Nem eszi, ha például arca van, vagy ha szokatlan formája 

    Nálunk a tenger gyümölcsei közül a kagyló rémületet váltott ki a karácsonyi hallevesben. De ugyanúgy a grillezett apró halak, a garnéla sem biztos, hogy kicsi korban lesz nagy sláger. A csirkeláb, zúzam kacsanyak gyenge pontja lehet a vasárnapi húslevesnek. Amíg a herkentyűket általában nem esszük gyakran, a szárnyas aprólékoknak több esélyük van hamarabb ismerőssé tenni magukat. 

    A szokatlan forma egyik megtestesítője lehet például a quinoa is, ami nálunk a nagyobbaknál lett gyanús elem apró kukacokra emlékeztető fizimiskája miatt. Amikor azonban rántottába, frittatába, lepénybe, fasírtba sütöttem, nem tiltakoztak ellene. Az amaránt az aprósága, a hajdina a szürkesége miatt járt hasonlóan egy darabig.

    Illat alapján válogat

    Szegény halak nem járnak jól, de lehet, hogy a tejtermékek, és savanyított finomságok is épp az erős illatuk miatt kerülnek a kispadra. Ha szaglásra élesedik a bizalmatlanság, akkor lehet, beleesnek a hagymafélék, vagy a kénes termálfürdő illatban fővő kelfélék, brokkoli, karfiol is. Ezek sütve jóval édeskésebb, diszkrétebb illatúak, mint főzve. A húsok közül a báránynak, birkának karakteres a bukéja, de van, akiknek a sertéshús sem működik ilyenkor. Lehet játszani a fűszerekkel, szeretett illatkombókkal segíteni a nehezen szokható ételeket.   

    A saját tányérjáról nem eszik 

    Mint a királyoknak az előkostoló, egy kétévesnek is fontos lehet, hogy láthassa, az ételéből a testvérei, szülei is mindenféle drámai fordulat nélkül fogyasztanak. 

    Nem fogad el ételt vendégségben 

    Az étel mindig is, de ebben a korszakban különösen bizalmi ügy. Vannak gyerekek, akik alapból is csak az édesanyjuk vagy nagyanyjuk főztjéért hajlandók asztalhoz ülni. De ez a azoknál is felerősödhet, akik máskor nyitottak olyanok ételeire, akikhez nem kötődnek szorosan. Vendégségben két irányból is támadhat a neofóbia: egyrészt nem a megszokott íz, más fűszerek, más stílus, másrészt nem a megszokott ember készítette. A barátnőm kisfia bölcsis korában csak azzal utasította el próbálkozásaimat, hogy a főztöm “bibis”. 

    Nem fogadja el a bölcsődei, óvodai ellátmányt

    Elképzelhető, hogy a beszoktatás nemcsak azt, az amúgy is komplex szociális gyakorló helyzetet jelenti, ahogyan a gyerek a napja egy részére a családján kívüli felnőtteknek, és kortársaknak bizalmat ad, hanem hogy megtanulja elfogadni az ott kínált ételeket is. Ideális esetben ezt a folyamatot is ugyanolyan érzékenyen és rugalmasan kellene odabent támogatni, de sajnos ez már kevésbé van köztudatban. Könnyebben mehet, ha a beszoktató szülő is segíthet, hogy a gyereke megismerje a benti kosztot és ha kell, bátorságot gyűjtsön hozzá.  

    Mitől válogatós?

    Miért csinálja? Okok és igények a válogatósság mögött

    Az egyes szeszélyek közt fontos meglátni az érdemi különbségeket. Amíg az új ételekkel szembeni bizalmatlanság az adott korban normális, és a türelem és idő kezelni tudja, addig a makacs szelektív evés, az elkerülő táplálékbeviteli zavar (avoidant/restrictive food intake disorder vagyis ARFID), a szenzoros feldolgozási zavarból vagy fizikai kellemetlenségekből eredő étkezési nehézségek már szakembert igénylő kihívások. Honnan tudjuk, mikor kell segítséget kérni? Ha a növekedés, fejlődés üteme lelassul, ha az ételekhez való viszonyban komolyabb félelmek, szorongás mutatkozik, vagy ha a valami nem stimmel érzése jelez a szülői ösztönökben. 

    Ahogyan a “nature-nurture”, azaz öröklés-környezet vita az egészség kérdéseiben gyakran felbukkan, úgy itt is nehéz eldönteni, hogy a genetika, a hajlamok, vagy a környezeti hatások, például a család életmódja és étkezési szokásai (vagy ezek vegyesen) felelősek-e a neofóbiáért. Vannak gyerekek, akik egészséges fejlődés mellett is mindig nehezebben veszik be az új ételek kanyarait. 

    Van, aki mindig nehezen fogadja az újdonságokat

    A kísérletező kedvet sok egyéb tényező mellett befolyásolja. Összefüggésbe hozzák például az egyéni, úgynevezett arousal-szinttel, ami az idegi-hormonális rendszer aktivitásának,  és az egyéni éberségnek a mértéke. Az újdonságok, felfedezések az arousalt motiváló és növelő élmények. Egy megfelelően magas arousal-szint a versenyzésnek is feltétele. Az alacsonyabb aktivációs szinttel rendelkezők kevésbé élvezik, ha  ismeretlen helyzetekbe kerülnek, kevésbé kalandvágyók,  jobban tartanak az utazásoktól, megmérettetésektől,  újdonságoktól. A neofóbia nemcsak az ételeket illetően, hanem más élményekben is jobban jellemző rájuk. 

    Mit tehetünk a neofóbia elsimítására? 

    Együnk minél többfélét  terhesen is!

    A babák számára az íz tanulás már magzati korban elkezdődik azzal, hogy a magzatvízben ízeket és illatokat is éreznek. Vizsgálatok szerint akár már 15-16 hetes magzatok is ki tudják nyilvánítani, ha a magzatvíz jobban ízlik nekik. Többet nyeltek azután, hogy az anya főleg édeset evett, mint miután zömében keserűt. 21 hetesen a magzatvíz illatának változásait is érzékelni tudják. A terhesség persze nem mindig nyújtja az “all you can eat” szabadságát.  Lehet, hogy az első trimeszter gasztro szempontból a rosszullétek miatt mélyrepülés. Később pedig lehet, hogy az anyagcsere változásai vagy akár terhességi diabétesz miatt a kismamának diétáznia kell, de ami csak megengedett és jól esik, abból nagyon érdemes minél többfélét, minél színesebb kombinációkban enni. 

     Teremtsünk kiszámítható napirendet! 

    A kicsik számára minden a világon új impulzus, feldolgozandó inger, és számukra a biztonságot jelentő, már ismert napi rituálék nagyon fontosak. A főétkezések is megnyugtató élményt kell, hogy jelentsenek, amit nem útközben sietve, babakocsiban, vagy máshol, hanem kiszámítható helyen, időben, leülve, időt hagyva élvezhet. Sokkal könnyebb új ételeket bevezetni, ha a gyerkőc számolhat vele, hogy a játszóterezés után ebéd következik, azután délutáni alvás, majd uzsonna, és zajlik tovább a napja. 

    Segítsük az íz tanulást!

    Az ízlelést tanulni és gyakorolni is lehet. Az édeshez, a gondoskodás és túlélés ízéhez, és az anyatejjel érkező első közvetlen ízélményhez ösztönösen vonzódunk. Ugyanezért a szénhidrát- és magas kalóriatartalom  is erősen vágyott. A sós íz az ásványi anyagok felvételére ösztönöz, többnyire ezzel sincsen gond. A savanyú és keserű már nehezebb terep. Nem hízelegnek, hozzájuk több gyakorolás kell. Nagy segítség lehet az anyatejből szintén ismerős umami, mint aminosavakat tartalmazó, áthidaló  íz.  Húsokban, tejtermékekben, csontlevesekben főleg, de többféle zöldségben, gyümölcsben is ott rejlik. És érdemes megfigyelni, hogy a zsír íze milyen érzéseket vált ki. A 2010-es évek közepén egy tanulmány a Chemical Senses folyóiratban a zsír jellegzetes és más alapízektől elkülöníthető ízét, az úgynevezett oleogustus ízt a  hatodik alapíznek nevezte. Az anyatejből ez is ismerős. Az ízek gyakorlásáról itt írok bővebben. 

    Pár kudarc után kár feladni: több kóstolás kellhet

    Egy felnőttnek is szüksége lehet 10-15 kóstolóra ahhoz, hogy egy komplex ízt megszeressen. A kicsiknek még több kellhet. Ezt hívják ismételt expozíciónak, amitől ismerősebbek lesznek a mumusok is. A már megismert kedvenc ízek, állagok a segítségünkre lehetnek a nehezebbek elfogadásában. Ha például a pürés állag megy, akkor a krémleveseket lehet bővíteni egy-egy új zöldséggel. Ha a ropogós sikeresebb, akkor egy kását magokkal vagy apróra vágott sárgarépával is fel lehet dobni, amikor már elég gyakorlott a félrenyelés elkerülésében.  Ha a saláták megszerettetése a cél, akkor szeretett gyümölcsökkel is feldobhatjuk ( például itt adok néhány ötletet). 

    Hívjuk segítségül a jó illatokat is!

    Az ízlelés és szaglás rokon műfaj. Az illat, mint ingerület a szaglóidegen keresztül a talamuszt megkerülve a halántéklebeny kérgi részében található szagló­központba érkezik. Ez az agy több más központjával is idegi összeköttetésben áll, és ez vezet a sütőből kiemelt forró almáspite illatára adott sokféle érzelmi és autonóm idegi válaszokhoz.

    A szaglóközpont az érzelmeket szabályozó agyrészekkel szoros kapcsolatban áll, ezért nemcsak erőteljes érzelmi reakciók kísérik, hanem az illatok emlékképet is segítenek felidézni. Az ízlelő központok felé vezető út is érinti a limbikus rendszert (az úgynevezett érzelmi agyat, amelynek  szerepe van az érzelmek és indulatok, és ösztönélet szabályozásában). A másodlagos ízlelőközpont részleges átfedésben van a másodlagos szaglóközponttal. Az ismerős és kedves illatokat tehát érdemes bevonni a nehezebb ízekhez. 

    Amikor csak lehet, vonjuk be a vásárlásba, főzésbe

    A kisgyerekes lét folyamatos rohanásában általában elvárja magától a szülő, hogy a slow parenting ( “nevelj lassan!” ) alapelveknek is megfeleljen.  Megpróbál elég időt teremteni a szabad játékra, közös élményekre. De a háztartási munka is lehet része a játékoknak. Általában izgalmasabb piac vagy a zöldségaprítás, tésztanyújtás,  palacsintasütés, mint hinnénk. Hogyan lehet még bevonni a kicsiket a konyhai mágiába? A főzésről, mini gyakorló játékról, fejlesztő és ízlés alakító foglalkozásról itt írtam bővebben.

    Vegyük újra ölbe, hagyjuk csipegetni

    Amikor már kialakult az étkezési rituálé, időnként lehet rajta lazítani. Ki lehet próbálni, hogy nyitottabb-e, ha ölbe vesszük és hagyjuk a tányérunkról falatozni. Ha vannak nagyobb testvérei, és hajlandók osztozkodni vele,  lehet, hogy egyszerűbben oldják az új ízekkel szembeni bizalmatlanságot. A szülők a tányérjukat is kicserélhetik időnként a babáéval a megkérdezésével, ha nem kell senkinek sem diéta miatt nagyon mást ennie. Egy kisfiú például a nagyapjával szeretett a leginkább vacsorázni, és ha kapott tőle egy falat szalonnát, akkor kevésbé hagyományos kiegészítőket, például káposztasalátát és főzeléket is elfogadott mellé. 

     

    Amit csak lehet, ismerjen meg másfél éves kora előtt 

    Minél ismerősebb egy étel, annál valószínűbb, hogy a neofóbia selejtezőjén is indulhat. A csecsemőkorban kialakuló kötődési minták közt az étkezési szokások bevésődése (nutritional imprinting) is szerepet kap. Az egészség megalapozása szempontból a mágikus első 1000 nap táplálkozása fontos, és ebben az időszakban a későbbi étkezési szokásokra is hatással vagyunk. A legújabb ajánlások szerint egy-másfél éves korig nagyjából minden természetes íz és alapanyag bevezethető (a méz, a gombák, a kakaó, a finomított élelmiszerek, egyes fűszerek, és ízfokozók, cukor tartozik a későbbi ételek közé). A kóstolók is érnek például az allergizáló hatás miatt kisebb mennyiségben kínált csemegéknél. Legyen minél változatosabb a babamenü is! 

    Ez remek időszak arra, hogy mi is szembenézzünk a gyerekkori zöldség vagy más ételmumainkkal, kipróbáljunk újdonságokat, vagy a régieket új módon. Ha nem esik jól a sóskafőzelék, kipróbálhatjuk banánnal kombinálva édesen. A lencse is lehet része egy édes reggelinek. Ha a párolt brokkoli vagy karfiol szaga taszít, kipróbálhatjuk sütve. Elrugaszkodjunk a rizses, krumplis köret alapoktól is és új köreteket, új gabonákat is beépíthetünk a rutinba. 

    Hogyan lehet elérni, hogy megszeresse a zöldségeket? Hogyan lehet újdonságokat bevezetni, és a rengeteg napi feladat közt a minőségi ételekre is időt szánni? Vagy még a hozzátáplálás előtt állsz és tele vagy kérdésekkel, egy fogod megoldani? Étrendtanácsadásomon ezekben is örömmel segítek. Ha pedig egészségesebb családi receptekre, inspirációra van szükséged, kövess Facebookon, Instagramon!

    Dénes Dóra

    Dénes Dóra vagyok, funkcionális táplálkozás tanácsadó, természetgyógyász, fitoterapeuta. Érdeklődésem középpontjában a gyógyító étrendek és tápanyagok állnak, a gyerekek egészségének megalapozása az étkezési szokásaikon keresztül, és a különböző igények összehangolása családon belül.

    Étrend tanácsadás

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám. 

    Étkezési tanácsadás

    Megújult menütervező koncepciómmal időt spórolok, hogy egészséges, változatos ételeket tudj főzni a sűrű mindennapokban. Ha az egészségbeli okból, vagy babavárás, szoptatás, hozzátáplálás miatt nagy elhatározásra jutottál, számíthatsz rám.

    @edespofablog

    Followers