A lányaimnál könnyű dolgom volt a natúr hallal, de a kisfiam csak halfasírt formájában fogadta el. Kóstolásról kóstolásra így alakult ki ez a baba recept.
A halsütéssel legtöbbször nem sokat bajlódunk. Nem bundázzuk, nem rántjuk, hanem ha halfilé, akkor serpenyőben, egy kis zsiradékon sütjük. Ha pedig egészben sül, mint pl a pisztráng, akkor nyáron fűszerekkel a grillen készül, máskor meg szintén meztelenül, fűszerekkel a sütőben. Magas hőfokon rövid ideig, hogy a bőre ropogós legyen, a húsa szaftos maradjon. Ilyen módon teljesen bababarát, nyugodtan kínálható a hozzátáplálás kezdetétől, elsőként a húsa, majd később bőrrel együtt.
A folyami hal a hozzátáplálás első időszakától kínálható, akár 6 hónapos kortól, ha sikerül megbízhatót szereznünk.
Hogyan válasszunk halat a babának?
- Friss édesvízi/folyami hal legyen. Lehetőleg hazai, vagy környező országok megbízható akvakultúráiból. Hazánkban a legjellemzőbb termelési mód a félintenzív technológia. A halnevelés jellemzően tógazdaságokban történik, földmedrű halastavakban. Magyar nevelésű halat leginkább a piacokon vagy halszaküzletben vásárolhatunk, vagy rendelhetünk.
- Ha hipermarketekben kapható, mirelit halat választunk, akkor is inkább hazai legyen. Bio halat is lehet fagyasztva kapni, pl a Hortobágyi halgazdaság termékeit a Coopban, Tescoban, Sparban.
- A kezdetekben tengerből fogott zsákmányt ne kínáljunk, amelyben a nehézfém, dioxin szennyezettség kockázatosabb.
Milyen fajtát válasszunk a kezdetekben?
Pisztrángot: a szívemhez legközelebb álló fajta. Nálunk ez volt az első hal. Az íze mellett több oka is van, miért. Főleg azért, mert kényes a víz tisztaságra, és oxigéntartalmára is. A nagy vízhozamú, hideg, hegyi patakok az ideális lakhelye. Épp ezért Ausztriában vagy Olaszországban könnyű tenyészteni az Alpokból lezúduló patakok mentén, de ismert lelőhelyei még Erdély, a Magas-Tátra, illetve a Szlovénia hegyei.
A hazánkban sikeres tenyészetek precízek és tiszták. Idehaza több helyen is előfordul. A Bükk hegységbeli Szinva- és Garadna patakban, a Hámori-tavak van, nyugaton a Gyöngyös- és Pinka patakban, valamint a Zala folyóban.
Jó zsírsav összetételű hal, remek Omega-3 zsírsav forrás. Ennél már csak a busa és kecsege jobb, de az utóbbihoz borzasztó nehéz hozzájutni. És végül azért is remek a pisztráng, mert magas víztartalma, és izomrostjai közötti laza szerkezetű kötőszövete miatt könnyen emészthető hal. A fehérjetartalma átlagosan 20% körül van, nem zsíros , és magas foszfor tartalmú hal. Hamar elkészül, 15 perc a sütőben magas hőfokon éppen elég neki. Jól ízesíthető, variálható.
Szürkeharcsát: az édesvizek egyik legnagyobbra növő halfaja nagyon finom, és viszonylag szálkamentes, de drágább, mint a pisztráng és nem is kapható az év minden szakában. A horgászati tilalmi idején kívül leginkább télen, kora tavasszal lehet a legkönnyebben hozzájutni. Ebből a fajtából készült legelterjedtebb étel a harcsapaprikás. De már raguk is jól állnak neki, akár ázsiai ízvilág is. Nálunk nagy kedvenc például a harcsa hortobágyi.
Kevesebb, mint a feléért kapható az igénytelenebb életmódra berendezkedett afrikai harcsa. Minőségben nem közelíti meg, de sokszor nagyobb siker tud lenni a halat nem szerető gyerekek körében, mert filézve gyakorlatilag szálkamentes és nincs markáns hal íze. Ha lehet, tudjuk meg a tenyésztésének körülményeit, ebből lehet következtetni, mennyire tiszta a húsa.
Pontyot: a harmadik nagy kedvencem a hazánkban legelterjedtebb hal. A maga környezetében is hasznos állat. Táplálékkeresés közben felkavarja az iszapot. Az üledékes víz kedvez az algák szaporodása számára, amelyek az alacsonyabb rendű halak és részben a ponytok tápláléka is. Úgy tartják, hogy gazdaságos haltenyészet nincs is ponty nélkül. Ahogy halászlé sem. Klasszikusan még rántva szokás enni. De mivel alapvetően zsíros hal, nem lenne fontos pluszban bő olajban sütni, mert szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába. Picit befűszerezve natúr süthető sütőben magas hőfokon, vagy serpenyőben végtelenül egyszerű módon. Halburgerként is megállja a helyét.
Süllőt/fogast: A hazai sügérfélék tisztelt fajtája. Ugyanannak a nemes ragadozónak a másfél kilósnál nagyobb példányait fogasnak, az ennél kisebbeket süllőnek hívjuk. Jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizekben érzi jól magát, ezért maga is tiszta húsú lény. Finom, lágy íz a jellemzője és ugyanúgy süthető natúr, roston, mint az előbbiek.
Busát: A fehér és pettyes busát a hatvanas években telepítették be. A hetvenes években Balatonba is eljutott a turizmus fellendítéséért, a tó ökológiai egyensúlyának érdekében. A pontyfélék családjába tartozik és sosem lesz egy fancy hal, mert bár egyike a legjobb zsírsav-összetételű halaknak, jó Omega 3-forrás, nem tartják finomnak. Akik a pontyot pocsolyaszagúnak találják (én imádom ezt is benne), azok a busától biztos kifordulnak a konyhából. Én például szeretem az illatát, ízét, állagát.
Szokás fokhagymás vagy natúr tejbe/növényi tejben áztatni sütés előtt, de simán natúr is süthető akár a busa patkó is egy kis halfűszer keverékkel a sütőben. Végtelenül kevés vele a macera. A tálalás előtt könnyen szálkázható, és kisebb falatokra tépve kínálható a kicsiknek is. Nagyon finom házilag füstölve. Így készítjük.
Egyéb magyar halak, ha utunkba akadnak:
Amúr: a pontynál kevésbé zsíros, közepesen szálkás hal. Legtöbbször olyan ételeket szokás készíteni belőle, mint a pontyból.
Kárász: A folyószabályozások előtt az Alföld mocsárvilágának gyakori hala volt. A nagyipari hekk és tőkehal előtti időkben a strandok halbüféinek és más halsütödéknek népszerű hala volt. Ma már ritkább, és nehezebb hozzájutni. A keszeg is hasonlóan a pontyfélék családjába tartozik. Mindkettőre jellemző, hogy szálkás. Általában sütni szokás, miután sűrűn beirdaltuk. A halsütődékben jellemző, hogy nagyon sósan készítik, hogy a z apró szálkákat még inkább oldja a só. Ha babának kínáljuk, akkor házilag készítsük, és ne bő olajban, hanem sütőben. A szálkátlanításhoz sok türelem kell, de alapvetően jó ízű, puha halhús.
Angolna: Szívós, feszes húsú hal, megosztó. De annyira nem is könnyű beszerezni mostanság, hogy ezen sokat kelljen agyalni. Füstölésre és ragukra termett hal.
Hogyan kínáljuk a halat a hozzátáplálás idején?
A legegyszerűbb, ha frissen filézve szerezzük be (a halárus kérésre is megcsinálja), és mindenféle bunda, panír nélkül, némi zöldfűszerrel. kevés vajon vagy olajon megsütjük. Finoman nyomkodjuk át, nem maradt-e benne szálka, és kisebb falatkákban kínálhatjuk is. Mind szép és jó, hogy ennyiféle hal közül lehet választani, de nálunk például a középsőm nem volt vevő a direkt halfalatokra, csak a halgombócra, halfasírtra.
Néhány próbálkozás után rájöttem, az a legjobb, ha a halhús zöldséggel keveredik és ezzel még inkább lágyul, hígul az íze. A zöldség+hal gombócokat nagyon megszerettem, mert praktikusak és velük egyszerre lehet az ifjú szervezetbe juttatni sok tápanyagot. Így lett a márványos halfasírt egy win-win híd a halízű hal és a zöldségízű zöldség közti árok fölött.
A 6 hónapos korra kalibrált legelső halfasírtot pisztráng hússal és reszelt cukkinivel készítettem. Próbáltam tökkel is, majd sárgarépával, mind működött. Sütés után a fasírtot, gombócot csíkokra vágva tettem poszátám tányérjára, hogy önállóan ehesse.
A következő alkalmak alatt lassan kialakult ez a recept, amely már kisebb variációkkal állandónak mondható. Nálunk a lilahagyma és a kápia paprika a 9. hónaptól szerepelt az étrendben. A paprika héja nehezebben emészthető, ezért kisebbeknél jobb helyette például cukkinit használni, vagy paradicsomot a héja nélkül.
Márványos halfasírt
Hozzávalók 10-12 db-hoz
- 25 dkg fehér húsú folyami halfilé
- 1 kisebb lilahagyma
- 1 kis sárgarépa
- ½ kápia paprika (nyáron és ősszel szezonális, télen és tavasszal inkább 2-3 natúr aszalt paradicsom)
- 1 ek zabliszt vagy más liszt
- 3 tk zsiradék ( kacsazsír, vaj, kókuszolaj)
- Fűszerek: pici só, ha nagyon kell, kevés borsikafű, citromfű
Elkészítés:
A lilahagymát, kápiát aprítom, a sárgarépát reszelem. 1 tk zsiradékon összedinsztelem.
A halfilét kockákra vágom és aprítógépben pépesre darálom. Keverőtálban összeállítom a masszát a sült zöldségekkel, fűszerekkel, liszttel.
Sütőpapírral kibélelt sütőtálcán fasírtokat formázva 170 fokon kb. 35 perc alatt megsütöm.
További tippek BLW-hez
Így készülj fel, hogy megoszthasd az ételed a babáddal!
Elbizonytalanítottak? A leggyakoribb félelmek és megnyugtató válaszok.
Bizonytalan vagy a hozzátáplálásban? Különleges étrendi igényeitekkel zsonglőrködsz és az időhiány mindig nyerésre áll? Válogatós lánglelkűvel küzdesz? Étrendtanácsadásomon ezekben a kihívásokban is örömmel segítek. Ha pedig családi receptekre, inspirációra van szükséged, kövess Facebookon, Instagramon!