Probiotikus epres ivójoghurt – tejmentesen

A tavasznak két hulláma van. Az első hullám az éledező természeté, a második akkor jön el, amikor beindul a magyar eper szezonja. Akkor aztán a salátától a süteményekig és italokig mindenben képviseli magát május luxusa. Most egy tejmentes ivójoghurtot készítettem az ivásra nehezen rávehető lázadóim kedvéért, és azokra az ismerős gyerekekre, felnőttekre is gondolva – egy kezemen meg sem tudom számolni őket – akik egészségügyi vagy más okból tejmentesek. Egy trükkje van az italnak, amitől probiotikus lesz: hogy gyerekbarát módra erjesztett gyümölcsvízzel készül. Ebben a feketeöves Fermentor blog szerzője segített nekem. Arról is írok, hogy mire ügyeljünk, ha a kicsiknek epret kínálunk. 

Mi az a gyümölcsvíz?

A gyümölcsvíz, gyümölcsélesztővíz, gyümölcskovász, cefre, vagy hipszterebb néven bug mind a nagy vaderjesztő család leszármazottai. Három hozzávalóval dolgoznak: gyümölccsel (az abból származó cukrokkal), vízzel és oxigénnel. A tiszta vízbe áztatott gyümölcsök lazán lefedve, 20-25 fokos hőmérsékleten néhány nap alatt kiválóan fermentálódnak az élesztőgombák, tejsav- és ecetsavbaktériumoknak köszönhetően,  miközben széndioxidot és némi alkoholt termelnek. 

Az indításhoz remek  a magas fruktóztartalmú alma és az aszalványok, például mazsola, datolya, aszalt szilva, de még inkább gyorsíthatjuk és erősíthetjük az érést, ha mézet is keverünk a vízbe, a baktériumok vígan elfogyasztják. A keverék 3-6 nap múlva probiotikus italként, vagy az élesztő hatásához hasonló kenyér és sütemény hozzávalóként használható már. 

Ezt, a klasszikus gyümölcskovászt használom is kenyérhez, sütihez, palacsintához, de probiotikus hatása miatt olyat is szerettem volna készíteni, ami frissen is iható, és alkalmas arra, hogy a gyerekeknek adjam. Vagyis fontos, hogy ne keletkezzen benne alkohol. 

De hogyan lesz a gyerekeknek alkoholmentes?  

Ehhez kértem segítséget Király Ágitól Fermentor blog és FB-oldal szerzőjétől, aki szerint szerencsére a vadélesztők elég csekély alkoholtartalmat tudnak produkálni, illetve jól lehet szabályozni az italok alkoholtartalmát a kiindulási cukorral és az erjesztés körülményeivel. 

Ági szerint gyerekeknek érdemes hozzáadott méz vagy cukor nélkül, csak gyümölcsökből erjeszteni a leveket úgy, hogy a zárható befőttesüveget csurig töltjük, és szemben a klasszikus gyümölcsvízzel itt végig szorosan zárva is tartjuk a kupakot. Tanácsa szerint a  2-4. nap között valamikor érdemes leszűrni és hűtőbe tenni, és 1-2 nap múlva már lehet inni. Így általában 0,1% alatt lehet tartani az alkoholtartalmat. 

Ha mégis alkoholos bukét éreznénk, akkor töltsük ki pohárba, hagyjuk egy darabig állni, és akkor azt a feltételezett, minimális alkoholtartalmat is el tudjuk párologtatni. Ez az epres, probiotikus ital részben tehát gyerekkompatibibilis gyümölcsvízzel készül, némi növényi tejszínnel, kókuszjoghurttal  (vagy aki eheti joghurttal) krémesítve. 

Apró magvas gyümölcsök a baba menüben

Az eper az egyike azoknak az alapanyagoknak, amelyek a szülőket a hozzátáplálás idején elbizonytalanítják. Már a szoptatás kezdetének idejére is tartja magát a hagyomány, hogy az apró magvas gyümölcsökkel várjunk, mert allergizálnak. A babák étrendjébe sokáig másfél éves kor után javasolták csak bevezetni. Az utóbbi években viszont már az allergének nagy részének egyéves kor előtti bevezetését kezdték ajánlani a szakemberek, vagyis nagyjából a 10. hónaptól kis mennyiségben, és ideálisan kis falatkákban kóstolhatók. A bogyós, apró magvas gyümölcsöket a skandináv országokban például jóval kevésbé tartják rizokósnak, és néhány bébiételben is szerepelnek átpasszírozva akár 6 hónapos kortól.  

3 dolog, ami befolyásolja, mikor adjunk epret a babáknak

 Ahogy ebben egy tavalyi, epres posztomban is írtam, az eper barázdált felszíne magához kötheti a virágzó fák tavaszi polleneit, amelyek túráztathatják az immunrendszert. Másfelől a savas, illóolajokban gazdag gyümölcsök, például narancs, paradicsom, vagy eper evése után a száj körül kipirosodhat, húzódhat a bőr. Ez nem veszélyes, csak kellemetlen: a gyümölcs savai, aromái okozzák.Az eper esetében azonban nem csak a magokat érdemes szem előtt tartani.

És végül egy olyan gyümölcsről van szó, amit nagyon szeretnek a kártevők (a mi kertünkben a meztelen csigák kedvence), ezért gyakran kezelnek növényvédő szerekkel, főleg ha monokultúrából, és importból származik. Nagyon érdemes magyart és vegyszermenteset szerezni, főleg a kicsiknek, ami nyilván drágább. Ezeket is figyelembe véve az epret jobb egyéves kor után rendszeresíteni. halasztani. 

Elkészítés:

A gyümölcsvízhez 3 dl-es befőttesüveget készítek elő, és forró vízzel átöblítem. A hámozott almát és datolyát az üvegbe töltöm, a szájáig töltöm tisztított/forralt, szobahőmérsékletű vízzel, lezárom fedővel és a kamrában 22-25 fokon hagyom 2 napig. Napjában egyszer gyengéden felrázom. Ha már látszanak a buborékok és a gyümölcsök gázzal kezdenek telítődni és könnyebbé válnak a vízben, akkor az ital mehet a hűtőbe. A következő nap ellenőrzöm, kinyitom, megkóstolom. Elkészült már, ha kellemesen savanykás, de nem túlságosan, és nagyon enyhén szénsavas (nálam átlagosan valóban a 2. Napon a legjobb, ahogyan a tanácsban is szerepel). 

Ha elkészült, leszűrök belőle 80-100 milit (a maradékot gyümölcsöstül visszateszem a hűtőbe, jó lesz majd később tócsnihoz, vagy palacsintához), és a mosott epret terurmixolom vele, és kókusztejszínnel krémesítem.